Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-07-02
5 - 2 - l Bata Lajos elvtársi _ mind'szélesebb rétegnek kell foglalkozni ezzel az igen fontos problémával. Azt hiszem, bennünket elsősorban a szülők problémája érdekel. A szülők hogyan vesznek részt a nevelési kérdésekben, hogyan vannak segítségünkre? Az iskolák különbözőképpen próbálják a szülőket bevonni a nevelési problémák megoldásába. Van egy olyan formája, hogy szülői értekezleteken, különböző aktivákon keresztül ismertetik az iskolával kapcsolatos problémákat, felhívják a szülők figyelmét, hogy próbáljál.ak segíteni, - nemcsak anyagi, hanem nevelési kérdésekben is* Van egy.olyan formája is, hogy brigádokat alakítanak szülőkből osztályonként. Az osztályfőnök megbeszéli a szülőkkel a problémás gyerekeket, munkatervet készítenek és e munkaterv alapján látogatják rendszeresen a rászoruld tanulókat. Mi a probléma ezen a téren? Nagyon sok szülő felveti, hogy & szívesen kimenne, de hát nem szívesen fogadják őket a többi szülők. Felvetik, hogy miért avatkozol bele, - a te gyereked se ^ jobb mint az enyém és igy tovább. Szerintem ott van a probléma, hogy nem megfelelő módon mennek ki és nem megfelelő módon vetik fel a felmerülő problémákat ezek a szülők. Ha úgy vetik fel a problémát, hogy beszéljük meg, hogyan lehetne ezen változtatni, segíteni, - ón mit szoktam csinálni, hát maga hogyan szokta, és igy tovább, - akkor megvan a megfelelő kapcsolat és el lehet inditani a beszélgetést. Nyilván, ha úgy vetik fel a szülőknek a kérdést, hogy a maga gyereke rossz és ilyen még olyan problémák vannak vele, afckor mindjárt ellentétes kapcsolat alakul ki. Ez semmi esetre sem képezi a további egészséges tárgyalásnak a menetét. Ezen mi nagyon sokat vitatkoztunk ós beszélgettünk a pedagógusokkal is. A másik probléma a pedagógusok részéről vetődik fel, hogy nem szÍvesen fogadják a szülőket és úgy vannak vele, hogy miért lásson bele a szülő az osztály problémáiba. Miért tudjon mindenről, ami az osztályban történik. Másik része úgy vetődik fel, hogy amig én kioktatom azt a szülőt, addig kimegyek sajátmagam és meglátogatom. Itt a szemléletbeli probléma a pedagé- ^ gusok részéről az, hogy nem látják, hogyha minél több szülőt bevonnak ebbe a kérdésbe, akkor tágul azoknak a köre, akik maguk is szívesen foglalkoznak egy-egy ilyen nevelési probléma megoldásával. Sz független a nevelési, illetve a gyermekvédelmi aktivahálózattól. De sokat tehetnének itt nekünk az üzemi pártszervezetek is. A felnőtt oktatás helyzetével kapcsolatban. Ml felvetettük az anyagban, hogy a gimnáziumbői 121-en végeztek ás 60 fő tanul tovább, a technikumban 90-en végeztek és 8 tanul tovább és ebből is egy van, aki mérnöki pályára készül. Tehát a többség mindjárt a termelésbe kapcsolódik be. Mi tárgyaltuk ezt a kérdést, hogy mennyiben jelent, vagy nem jelent problémát országos viszonylatban és csak nálunk van-e ez igy a kerületben. Érdemes gondolkodni rajta, hogy a technikumok mennyire segítik elő a felső káderek képzését. Jó volna, hogyha a technikumokból is minél többen magasabb szintű képzést kapnának, mert iszen az • / • 4 _ —— J
