Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-11-01
©üjhűwm f •» 13 » ^ Méhes Lajos elvtárs: A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy a népgazdaság-minden szektora az elmúlt'háromnegyed évben tovább növekedett az elmúlt bázishoz képest. Világviszonylatban a fejlődésnek az az üteme, amelyet a népgazdaságunk ez időben mutatott, jelentős* Ugyanakkor, a szocialista országokat összehasonlítva, ezzel a fejlődési ütemmel nem lehetünk elégedettek. Nagyon szerényen kell felfogni. Az egyensúlya'a népgazdaságnak jelenleg megvan. Ezt biztosítottuk eddig'is, de ennek az egyensúlynak a szilárdítása előttünk álló feladat. Azt lehetne mondani tehát ebből az általános értékelésből, hogy előre megyünk, de nagyon sok problémánk van. Azt is tudnunk kell, hogy ezeknek a problémáknak egy , jé része csak hosszabb távon 0léhatő meg. Csak egy pár kérdésről: A legsúlyosabb problémánk a gabona-helyzet. Tudják, hogy kenyérgabonából többszáz tonna Hiányunk jelentkezett az idén. A hiány egyharmadának az oka a vetést,erülőt csökkenése. Kétharmadának az oka pedig, hogy’a termés .átlagai kisebbek a tervezettnél. Ennek oka pedig az időjárás, plusz azok a munka irányításában, tervezésében, műtrágya felhasználásban, és igy tovább :lévő problémák. Kellemetlen számunkra, hogy ez a hiány akkor jelent-kezett, amikor általában á szocialista országokban,, sőt majdnem valamennyi európai országban ez a gabona-probLóma most felvetődik, aminek olyan következménye van, hogy, addig, amig a korábbi években gabonapiacon általában eladok voltak ós vevő alig, - most fordított a helyzet. Tele Van vevővel a gabona-piac ás alig van eladó. Elsősorban kiesnek a nyugat-európai országok, a szocialis-ta országok - maradnak a tengeren túli országok. Ebből is Kanada azokkal a szállításokkal, amelyet Szovjetunió, illetve Csehszlovákia felé teljesit, ezekkel lényegében a gabona-tartalékait eladta, igy a mi rendelkezésünkre nem tud nyújtani. Ezért nekünk olyan utat kellett választani, illetve kapóra jö.tt, hogy elkezdtek érdeklődni nálunk amerikai kereskedők, hogy nem-e akarunk gabonát vásárolni. Az, hogy ilyen keresgélés az, ő részükről megindult, ennek két oka van. Egyrészt az a nyomás, ami az amerikai farmerek részéről nehezedik az ottani kormányra is, amikor látják, hogy a kanadaiak hogy üzletelnek a szocialista országokkal és nekik pedig ottmarad az áru. Másrészt gondoljanak vissza, amit bevezetőben-mondtam, ez az u.n. fellazitási politika. Tehát több fronton felvenni a kapcsolatot a szocialista országokkal. Nyilvánvaló, hogy politikailag Kennedyók igyekeznek kihasználni azt a helyzetet, hogy a fejlett, a termelőszövetkezetek, társadalmi tulajdon ós igy tovább, épülő szocialista mezőgazdaság kénytelen a magántulajdon alapján működő mezőgazdaságtól vásárolni. . Érdemes egy pillantást,vetni arra, hogy miért tud az Egyesült Államok gabonát eladni. Ami érdekes az, hogy az egy hektárra eső termelés lényegében nem magasabb, mint ami Magyarországon van. Néhány számot: Egy hektárra eső buza-átlag: / T , < USA Ma gyár-őrs zé& 1961: 16,1 < 18,6 1962. 1 16,9 17,4 1963- 16,8 _ 15,2 Van két nagyon nagy különbség. A termésátlagok általában nem magasak. Azt his-zem, Kanadában magasabbak mint Amerikában. Ami adja azonban a különcséget, hogy az egy főre eső vetésterület Amerikában ' .* / . ___ AU______ _ ___ ' ' I " ' ■ ' ■ — ..... ^—— ■- ~ J
