Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-11-01
| jjvinimai Í - 2 - Í Méhes Lajos elvtárs: Ami a külpolitikai tájékoztatót illeti, lényegében hat kérdést ölel fel. Ebből három olyan jellegű, ami Kádár elvtársnak az utóbbi időben - illetve a magyar pártvezetőknek az utóbbi időben - tett utazásaival, látogatásaival függ össze. Az egyik: a Szovjetunióbeli látogatás; a második: l-íovotny elvtársnál tett látogatás; a harmadik: Tito elvtárséknál tett látogatás Jugoszláviában, Á. negyédik: az ,íSZK¥val folyó tárgyalásokról néhány mondat. Ugyancsak néhány mondat a Vatikánnal folyó tárgyalásról. Végül a hatodik: az ENSZ ülésszakáról és azzal összefüggésben a "magyar" kérdés ottani szerepéről. Az első: Kádár elvtárs közelmúltban Szovjetunióban járt egy baráti látogatáson. Találkozott Hruscsov elvtárssal ós az SZKP elnökségével. Ez a látogatás mér akkor lett elhatározva, amikor a magyar párt ós kk kormány küldöttség kinn járt a Szovjetunióban és akkor^ Hruscsov elvtárs meghivta személy szerinb Kádár elvtársat egy baráti látogatásra, amikor ő a szabadságát töltötte. Természetesen, ahogy, ez kommunisták között lenni szokott, a szabadság ideje alatt is mi másról ix esett volna szó, mint különböző politikai kérdésekről. Ezek közül néhány olyan jelentőségű, hogy szükségesnek tartjuk, hogy rószuen az elvtársakat, részben az elvtársakon keresztül az egész párttagságot informáljuk. Főleg azt szeretném itt kiemelni, illetve elmondani, amit a beszélgetés során Hruscsov elvtárs tájékoztatót elmondott Kádár elvtársnak és rajta keresztül a magyar párttagságnak,^ hogy milyen kérdések foglalkoztatják a Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségét a jelenlegi periódusban. Elsősorban vázolta, hogy náluk is - mint nálunk van - a dolgokat amikor elkezdik., tárgyalni, hogy milyen eredmény, fejlődés van, mindig egy kicsit - mi 1956-hoz - ők az I955~as xixxxKjcskhisx időszakhoz viszonyítják. Az időszámításnak, az értékelésnek ez egy ilyen határállomása, ahonnan ez ez értékelés elkezdődik. Elmondotta Hruscsov elvtárs, hogy az akkori legfőbb kérdést, ami ^ a Szovjetunió Kommunista Pártja ós a szovjet nép előtt állt, - a katonai kérdés, az az elmaradottság, ami katonai vonatkozásban jelentkezett a szocialista és kapitalista világrendszer között, - ezt a katonai problémát a Szovjetunió az elmúlt 10 esztendő alatt lényegében megoldotta. Erről nekünk különböző egyéb hírforrásaink is vannak., hogy- mit jelentett ennek a katonai kérdésnek a megoldása. A dolog lényege abban van, hogy átszervezték a hadsereget a modern technikára. Ez a dolognak a lényege ós a modern technikába a hordozórakétáknak a megoldása, valamint a nukleáris fegyvereknek a tökéletesítése, il-letve abban a mennyiségben való ellátása, amely a szocialista tábor fölényét biztosítja a kapitalista rendszerrel szemben. Aztán a tiszti karnak, a vezérkarnak és az egész egyszerű katonák szemléletének ós képzettségének ehhez a korszerű technikához való kitalakitása, megteremtése. Ez is megtörtént'az Qlmult időszakban. Ennek a rendkívül nagyarányú fejlődésnek, kxgx hogy a Szovjetunió ezt a fő problémát - katonai problémát - megoldotta, ennek a következménye aztán az, amely politikai vonatkozásban is bizonyos változásokat eredményezett, - elsősorban az imperialisták taktikájában. Ennek-a korszerű technikának, ós hogy ez a • / * 3 J
