Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1962-05-31
j Nem a azt akarom ezzel mondani, hogy ott nem lehet kártyázni, vagy meginni valamit, ha valaki megszomjazik, hanem az ilyen irányú egyoldalúság ellen kell nekünk is, de a kultúrotthon vezetésének is nagyon határozottan fellépni. Itt szükséges azt hiszem felvetni egy gondolatot, ami nem csak a kulturotthonnál tapasztalható. Van olyan tapasztalatunk, amelyik a'kulturmunka tárgyalásánál merül fel, hogy ha szórakozásról, kultúráról beszélünk egyesek igen régi módon gondolkoznak. Egyesek a szórakozást úgy képzelik el, hogy minden tartalom nólkül"jól órzem"magam. Ez mutatkozik meg abban, hogy a klubba csak kártyázni megyek, vagy egyes ünnepi műsorok összeállításánál még a p. szervezetek is kevés gondot fordítanak a tartalomra. Pl. Landler ápr. 4 műsor. Elment, de egy-két szára igen kilógott, Ízléstelen volt. Erre nekünk is és a pártszervezeteknek is az elkövetkezendő időben több gondot kell fordítani. ^ Az üzemi kultúrotthon felépítése hasonló a Csokonai'kulturotthonéhoz, vagyis szakcsoportokra, illatvg, havi programra épül. Azonban a Landler kultúrotthon látogatottsága, mint a kerületi kulturotthoné. Ez adódik abból, hogy közönsége sok éve odaszokott* Egyrészt az üzem/ dolgozóiból tevődik ki. A Landler kultúrotthon tevékenységét nagymértékben segiti, hogy az üzemi PB, illetve a VB nagy gondot fordít rá. Több esetben tárg alta a kultúrotthon tevékenységét ós hozott szükséges intézkedéseket. A hatékony foglalkozás eredményeként a kultúrotthon vezetése javult. Kerület az igazgatói funkcióba olyan elvtárs, akinek megvan a megfelelő felkészültsége, ahhoz, ho&y a társadalmi vezetéssel közösen eredményeket érjen el. A kulturális nevelő munkánk hatékonysága érdekében a Budapesti Pártbizottság útmutatása alapján a kerületben a tömegszervezetekkel koordinált népművelési programot készítettünk el, mely azt a célt szolgálja, hogy a kerületi Pártbizottság irányításával, annak utmu^ tatása alapján, a tömegszervezetek közösen, egy irányba, egy cél érdekében húzzanak és ezzel a kulturális nevelő munka hatékonysága javuljon. Itt szeretnénk felvetni egy ujabb gondolatot, amire a program végrehajtásánál gondolni kell, de szükséges a pártszervezetek figyelmét is felhívni. Pártsz ervezeteinknek, de tömegszervezeteinknek is fel kell arra hívni a figyelmet, hogy több gondot kell az elkövetkezendő időben eurra fordítani, hogy a kultúra iránti érdeklődést a dolgozókban felkeltsék. Ezt annál inkább is szükséges felvetni, mert ezen a területen még igen nagy a kampányszerüaóg. Ez annál inkább is fontos, mert a dolgozók felkészültsége, kulturális műveltsége igen különböző. És ha valahol úgy a szórakozásnál, szükséges, hogy bizonyos átmenetet teremtsünk, az alacsonyabb formától a magasabb forma felé. És ezt talán a színházi közönségszervezésnél lehetne legjobban megmutatni. = operát nem akkor kedveltetünk meg egy olyan dolg. aki még nem volt, operába, ha először Wagner operához visszük el. Ha elvisszük egy hangversenyre, operába, ismert meg vele először a körülmények. Milyen körülmények között Íródott. Mit kivánnak kifejezni vele. Rövid tartalmát. Ilyen módon bizonyos ismeretek birtokában megérti, szórakoztatja ós meg is kedveltet egyes műfajokat, a dolgozókkal. = Színházba nem járó embereket ne olyan darabhoz vigyük el •/* _ Jt* j ( - 7 -