Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1980-02-23
i— —j í I 23 A helyzet magyarázata elhangzik tőkés kéviselőktől éa a szocialista országok képviselőitől és másoktól is. A tőkés világ elsősorban az USA vezetése az Afganisztánnak nyújtott szovjet eegitségre hivatkozik. Nos ha ez igy lenne, akkor miként magyarázható, hogy az USA kormánya évek óta, tehát Afganisztán előtt már jóvalilyen lépéseket tett. Emlékeztettek arra a döntéssíinkre, amely régi, hogy a Szovjetuniónak nem ad el bizonyos fejlett technikát. Pl. megtagadta olyan elektronikus számitógép eladását, amely az olimpia bonyolításához kellett. . Már akkor készült a moszkvai olimpia megtorpedózására kísérletet tenni? Vagy a legutóbbiak egyike de nagyon súlyos USA nyomásra hozott NATO döntés az új tipusu támadó rakéták nyugat-európába történő tömeges telepítése, olyan időben, amikor megszületett a SALT II. Miként lehet megitélni pl. az USA inditotta kaompányt jóval előbb Afganisztánnál az un. emberi jogok tárgyában, miközben nem restell az egyik legembertelenebb rezsim a Pol-pot rezsim mellett elkötelezni magát? Vagy miként a féktelen nacionalista uszitást és lázas igyekezetét, hogy a szocialista országokban segitsék az ellenzéki mozgalom jegjáenését? Egészen addig, hogy Carter egyes un. ellenzékivel elevenebb kapcsolatot tartott, mint a szovjet állam törvényes vezetésével! Egyébként az USA mindig és természetesnek tartotta, hogy katonailag is beavatkozzon népellenes rendszerek megmentése, vagy hatalomra juttatása érdekében, pl.Chilében, Dominikában, stb. Azt i3 természetesnek tartotta a jelenlegi USA kormány, hogy pl. az iráni forradalom megfolytását szervezze és visszavigye a megdöntött uralkodót - szándéké szerint csak hogy ez felepleződött. Hálunk is sok magyarázat születik. Ezek között olyan is, mint ha az USA hidegháborús lépései kizárólag a közelgő elnökválasztás ténye determinálná. Ennek természetesen van szerepe. Azonban a lényeg az, hogy a szüntelenül válsággal küszködő amerikai imperializmus, beleértve a gazdasági, pénzügyi, politikai és lépései nyomán külpolitikai is és morális válsgágot is. Keresi a kilábalás útját, miközben fő célját is szolgálni igyekszik, vagyis gyengiteni a szocializmus erőit, gyengiteni a haladó - felszabadító és munkásmozgalom eőit és ha csak egy mód van, meg is semmisíteni.J
