Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1975-02-08
r~—i r ‘ * J Lehéczky Gyuláné elvtárenő Kismotor és Gépgyár 2 sz. gyáregysége. Mai pártértekezletünk olyan időszakban ülésezik és ad számot az elvégzett munkáról, amely egybeesik három évtizedes felszabadulásunk évfordulójánál. Vannak ünnepek, amelyeknek társadalmi fontosságát akkor érzi át az ember ha időben elég messze jutott az eseményektől. 3o év nem nagy idő, de nem szabad megfeledkezni 1945-ről, amikor történelmünkben uj korszak kezdődött. A szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeképpen hazánk függetlenné vált. Népünk előtt megnyilt a társadalmi haladás útja. A párt vezetésével a munkásosztály egyepitotte erőit és győzelemre vitte hazánkban a proletár forradalmat. Véglegesen felszámoltuk a kizsákmányoló oszt lyok uralmát, megszilárdítottuk a munkáshatalmat, a proletár diktatúra államát mely lehetővé tette, hogy a nők megszabaduljanak a kiszolgáltatottság súlyos terhétől ós megnyilt az ut a felemelkedésükhöz. Társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkezett változás mindannyiunk előtt ismeretes, úgyszintén gazdasági életünk fejlődése, és a né gazdaság fejlődésével összhangban emelkedő életszínvonalunk is, melyet történőim hűséggel dokumentál pártunk XI. Kongresszusénál; irányelvei és hosszabbtávú programjának nyilatkozata. Ebben a fejlődésben szocializmust épitő hazánkat sokoldalú együttműködéssel segitotte és segíti napjainkban is a Szovjetunió. Bizakodással tölt el bennünket nőket, családanyákat pártunk nemzetközi békepolitikája, melyet a Szovjetunióval a Varsói Szerződés szervezetében tömörült országokkal nap mint nap gyakorol. Helyeseljük, hogy kerületünkben ez kiemelten pártos állásfoglalással megfogalmazást nyert a kongresszusi dokumentumok vitája alapján. Nagyra értékeljük, hogy pártunk a nő kérdést is a társadalom általános törvényszerűségeivel együtt vizsgálja. A társadalom ogészszének helyzetével együtt gazdasági, szociális, kulturális kérdésként kezelte és kezeli, ezek figyelembevételével irányítja politikai feladatainkat. Teljes őszinteséggel tárta fel a tudományos szocialiEaaus alapján, hogy a női egyenjogúság érvényesülésének útjába m lyen akadályok állnak. Erre utal Központi Bizottságunk 197o.II.hó 18-19.-i nőpolitikái határozata, melynek feldolgozásával folyamatos végrehajtásával kerületünkben is időarányosan foglalkoztunk. 4J J
