Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1970-10-10
r “i _ 4 _ A. gy zouságpoJ ifikai kérdésok különösen előtérbe kerültek, az utóbbi két évben. Sok gondot okoz, hogy o pártközvélemény a párt álláspontját nagyrészt figyelmen kivül hagyva, egyoldalúan "ogla !ko..,ik a bér, a jövedelem, ár, az elosztás, a piac, kínálat -kereslet, stb. kérdéseivel. Mindez a közgazdasági szemlélet jelentkezését, terjedéséé mutatja, de a jelenlegi szemléletmód nincs teljesen szinkronban a párt. elvi álláspontjával. A hangsúly az egyéni a csoport érdekeken, ill ive szemléleten van. Az életszínvonal emelésének igénye többször elszakad a termeléstől, az elosztás körüli vitára szűkül,- a bérekre. A közvetett juttatásokat az egyéb anyagi javak elosztását, vagy pl. a 44 órás munkahét bevezetését nem, vagy alig veszik figyelembe. Sőt, türelmetlenség tapasztalható. Az árak és a bérek kedvezőtlen alakulásával összefüggésben jelentkeztek túlzó vélemények: Ma párt változtasson a gazdaságpoli.1 ikán" /Landler/ . Kétségtelen, hogy probléma van, de valójában nem a gazdaságpolitika változását igényelték- mint erre a viták utaltak hanem lényegében a végrehajtás gyengéit bírálják. Az elosztásról, az életszínvonalról folytatott vita lényegében "üresjárat" volt, mert a termelékenység, a termelés emelkedése nélkül, - amely 1969-ben tény volt - az élenszinvonal emelése a népgazdasági igények kielégítése nem lehetséges. A párt gazdaságpolitikájáról folytatott tovább i munkában figyelembe kell venni és jelezni felsőbb szervek f lé, hogy:- a nem megfelelő gazdasági szabályozók hatása ellen /átlagbér, stb./ nem lehet tartósan csak politikai eszközökkel harcolni, illetve eredményt elérni,- a "munkásosztály helyzete" vizsgálatánál a megkérdezettek /közel 3000 fizikai munkás/ döntő többsége kifejezte egyetértését a párt külpolitikájával—belpolitikájával, de a gazdaságpolitikával szemben 36 %-uk fenntartással élt. A gazdaságirányítás reformjának bevezetése előtt kiterjedt, ma mérsékeltebb vita folyik az á ll amnak, mini tulajdonosnak szerepéről. A vita alapját az a félreértés lapé,., hogy a vállalatok önállóságának kifejlesztésével az állam az irányításukról is Mi J
