Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1966-10-22
1 ' ' ■ % ■■ —I ■ __ | im mm* r Í I- 31 -leten járuljanak hozzá a kommunális fejlesztéshez. Ennek formáit ki kell dolgozni és össze kell hangolni a minisztériumokkal. Pl: kerületünkben van középeurópa legnagyobb Vasfólgyártmány készletező vállalata és az ország legnagyobb butorraktára, 3tb. Ezen vállalatok szállításaikkal a kerület útvonalait fokozottan igónybeveszlk, ezek elhasználódnak. A jelen rendelkezések alapján a Tanács kötelessége az utak karbantartása. A vállalatok igényekkel lépnek fel a közlekedési hálózat bővítése terén is, - ugyanakkor a beruházásokhoz vállalatfejlesztési alapjukból nem járulnak hozzá, vagy pl. a vállalatok üzemen belül járdákat, parkokat létesítenek, de az üzem előtt már a járdaépítést sem végzik el stb. Ahhoz, hogy a vállalatok az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak közsógpolitikai munkára és anyagi erejükkel is támogassák a kerület fejlesztését, szükséges, hogy az üzemi pártszervezetek figyelmét is ráirányítsuk erre, s a vállalat vezetőitől igényeljék, hogy az őket érintő kerületfejlesztési munkában a kommunális eszközök használása arányában vegyék ki részüket. A közsógpolitikai munkára vonatkozóan az 1962. évi kerületi Pártkonferencia meghatározta, hogy a tanácsban dolgozó kommunisták fejlesszék a tanácstagok, tanácsi aktívák és az apparátusban dolgozók felelősségérzetét, a közügyekben’ való aktiv részvételre. Harcoljanak a törvényesség betartásáért ós a rájuk bízott anyagi javak célszerű takarékos, a közérdeknek megfelelő felhasználásáért. Szerényen es bürokrácia nélkül intézzék a lakosság ügyeit. A kerületi Pártbizottság munkájában - külső kerület lévén - átlagosnál nagyobb helyet foglal el a közsógpolltlkával való foglalkozás. A kerületi helyzet /elmaradottság/ arra szorítja a vezetőtestületet, és az apparátust, hogy a belső kerületekkel szembeni elmaradottságot pótolja a lakosság ügyeivel való gondos foglalkozással, azzal, hogy a szerény anyagi lehetőség a legmegfelelőbben legyen felhasználva, illetve ezekre ösztönözze a tanácsot és a kerületi tömegszervezeteket. A községpolitikai tevékenységnek a párt tömegkapcsolatát kell javítania. A Pártbizottság több alkalommal foglalkozott a községpolitikai általános és részproblémáival. Pl: 1963* decemberében átfogóan elemezte a kerületi tanács ós apparátusának Ab J
