Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1962-10-07
28 n Sándor József elvtáru: Tudják Önök, hogy a műnké ziály nem oldotta meg, illetve a párt politikájában nem realizálódott a magyar parasztság évszázados vágya, álma, forradalmi gondol..te, ^a földért goly<5 harc kórdéncoén. Tud iák Önök, hogy az akkori ■ ibá.s politika következtében átugorva egy fejlődési fokot, a mary ar oarucztsá vágva néz lett kiél ' ütve, c léidét nacicnalizálták. ti i.lXv;x o emlegettem ón ezeket a történelmi tényeket? Azért, hogy senki ne gondoljon arra. o. ,v a munkásosztály szövetségi politikája, amit a párt politikája, - ul keletű gondolat, lem. He önök fi" 'elemmel kísérik á fel szobád.-lés utáni karcát, közel elr.lt 'á Iánknak, akkor me< kell mondani. Azt mondjuk ni, hogy viszon;.lag 1.948-49-ig a párt politikája töretlen veit, kifejezte a dolgozó"nép vrgvút, akaratál. hogy a tömegek valóban hittek a:"-tbán, az azért" volt elsős >rban, mert a. part politikája } ilye t 7 t ■ i • n ♦ ^ i ' 7 i ' 1 •• J ' ' 1............... X ser jutott kifejezésre a munkásosztály szövetségében c poreszísgól, a dolgozó néppel. Emlékeztetni kívánom önöket az újjáépítésért folyó nagy'karc időszakára, jó uónz megteremtésére, vág, akár 1946. márciusára, amikor a munkásosztály száz- és százezreket tudott felvonultatni az utcára azzal a jelszóval, hogy "Földet vissza ner. adunk!" S megmondó®. Önöknek, * amikor a párt politikájában jelentkeztek az alapvető hibák, amikor a fordulat evében a’'párt vezetésének a fejében mind inkább az önteltség, az elbizekodotteá kezdett kifejlődni, a személyi kultusz feem erőtt, hanem gyengült a munkásosztály szövetsége a parasztsággal cs íiz/Í egész dolgozó néppel. Joggal merem megáll api tani itt Cnök előtt, bory 1956. október 2p., hogy bekövt tkezhote tt hazánk, pártunk, munkásősztályunk, népünk életében, elég döntő része, ncgy a párt politikájában nem' helyesen jutott kifejezésre a munkásosztály harci szövetsége a parasztsággal, a többi dolgozó rétegekkel. Elnézést, hogy kicsit hosszan elemzem ezt a korsóst. Ez nagyon fontos kérdés es^az irány elvekben is nagyon fontos helyen van azért. hogy. megértsük, miről is van szó. Egész fejlődésünk, előrehaladásunk, a szocializmus,teljes felépít ásóért folyó harcnak igen lényeges, döntő kérdése* Inért köt a munkásosztály szövetséget - harci szövetséget - a parasztsággal, a dolgozó néppel? Mi az alapvető célja, a > • tartalma? Nem azért, hogy restaurálja és vi llitsa a régi ' rendszert, hanem azért, hogy felépítsük a szocialista mi világosan meghatározza, megszabja li iát. nép,, Ennél eső 1 a kérdésnél szabadjon még megállni és kitérni. Nekem jélérzés volt, hallgatni azokat a szavakat, amit itt áolnár elvtárs mondott a Jármüfelszerelési Gyárt párttitkára, vagy most a B őrkon fékei óból Szab'' elvtárs, akik mint a munkásosztály képviselői, értik azt, hogy nemcsak a munkásosztálynak szent kötelessége, feladata az új társ dalmi rend megteremtése, hanem az egész dolgozó névnek. Cnök emlékeznek az 1949. után jel i politikai jelszóvá vált, egyesek úgy éreztek, nogy igen í iinfe uralkodni kell a né] cél itt, rton ílvtárs elmondta, hogy cs rífunkcionáriusok úgy é -telmez tok, hogy mi uralkodó párt
