Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1987-10-20
3 a szervezés és kapcsolattartás területén nagyobb felelősséget nullázott át a Műcsarnokra, erősítve ezzel a párthatározatokban is megfogalmazott alkot óm űliely-jelleget, A Műcsarnokot nem érte váratlanul ez a nagyobb felelősséggel járó önállóság, sőt munkáját kifejezetten megkönnyítette az önálló zsűrizés! jog mind a kiállítások, mind pedig a kiadói tevékenység (grafikai és fotózsűri) területén. Szakmailag felkészült munkatársak és államigazgatási múlttal is rendelkező vezetők álltak rendelkezésre, igy a "kockázat" nem volt akkora, mint pl. a megyei kiállítási életben. A nehézséget sokkal inkább a művészeti élet beidegződéseivel, a lektorátus! struktúra hordalékaival való szembeszállás jelentette: az indokolt esetek mellett sokszor indokolatlan kiállítási kérelmek kényszerű teljesítésének visszaszorítása. A régi struktúra szerint a művészek kiállítási kérelmeit a Lektorátus bírálta el, majd osztotta ki a feladatot végrehajtásra a Műcsarnoknak. A "nagykorúsítással" ez az állapot megszűnt, a Lektorátus minisztériumi megbízatása az országos kiállítási terv koordinálására szól, a tervezési anarchia és az átfedések kontrollálására, jelzésére. A művészek ezt a változást elég nehezen vették tudomásul - ez főként a középszerű, jogaikat hangosan követelő művészekre vonatkozik, korántsem a művésztársadalom egészére - , de a művészeti szövetségekkel sikerült a józan, mindkét fél érdekeit J
