Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/11)

1986-09-09

Meggyőződéssel vallják, hogy a szocialista vállalatok oldják meg a megújuló társadalom gondjait, problémáit,, Ezzel összefüggő kérdés a bérelt munkaerő foglalkoztatása és a teljesítménytől független díjazása. A bérelt munkaerő dija költségként kerül elszámolásra, s ezért magasabb a vállalatokkal munkaviszonyban állók jövedelménél. Általános vélemény, hogy ez ellentmond a munka szerinti elosztás szocialista elvének.

Változatlanul vitatott a munka nélkül szerzett, vagy a törvé-r nyes munkaidőben és az azon túl végzett munkával szerzett jövedelem ellentmondása. Miért értékesebb a munkaközösségekben és más munkatársulásokban végzett munka?

Az árualap és a vásárlóerő egyensúlya elsőrendű gazdaságpolitikai probléma. Mig a béreket, kereseteket kemény forintért adagoljuk, addig a munkaközösségek útján szinte zúdul a puha forint a piacra. Ez hátrányosan befolyásolhatja a piaci egyensúlyt, miközben inflációs tendenciákat szül. A munkával nem arányos jövedelmek elitélése széles körben visszhangot kap. A dolgozókat foglalkoztatja, hogy a politikai vezetés előtt is ismert jelenségek miként keletkezhettek és miért terjedtek el. A visszaszorításukra tett intézkedéseket bátortalannak tartják. Sokan úgy vélik, hogy a bérből és fizetésből élők többségénél a munka gazdasági kényszer jellege erősödik, s csak a munkának meghosszabbításával lehet a már elért életszínvonalat megtartani.

Kerületünkben nagy vihart váltott ki a településfejlesztési hozzáj árulás bevezetésére irányuló törekvés. E feladat politikailag nem volt kellően átgondolva és előkészítve, és az állami élet demokratizálási folyamatával sem volt szinkronban. Az emberek igénylik, hogy saját jövedelmük felhasználásában dönthessenek. Ezt a "gondot" az önkormányzati, képviseleti, államigazgatási szervek ne vegyék le a dolgozók, az állampolgárok