Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1984-04-24
4. Lényegében ezek megfelelőjeként beszéltek a népgazdasági-vállalati- és dolgozói / mint egyéni/ érdekről. Ez különösen vonatkozott azokra az esőtekre, amikor az érdektipusok közötti kapcsolatot konkrét példákkal világították meg. Ez azt mutatja, hogy az embereket - elsősorban a gazdasági szférában uralkodó érdekviszonyok foglalkoztatják. Az egyik jelentés ezt a következőképpen fogalmazza meg: "A közgondolkodásban az érdek elsősorban, mint anyagi érdek merül fel." Egy másik; "Az az általános tapasztalat, hogy a dolgozók az érdek fogalmát elsősorban gazdasági jellegű értékkategória formájában érzékelik, mint bér, jövedelem, stb. Az érdekek megítélésének tehát erős anyagi töltése van. Anyagilag érdekeltté kell tenni a dolgozót, még akkor is, ha társadalmilag ez nem lenne érdek." A három alaptípuson túl, néhány helyen, említették még a családi érdeket, mint az egyéni és a csoport érdek sajátos egységét, továbbá a "világ egyetemes létérdekét", utalva arra, hogy az emberiség megmaradásának érdeke a legelső helyen áLl, minden órdektipust megelőzve. A különböző szintű érdekek fontossági sorrendjét illetően a vélemények erősen megoszlottak. Voltak egyesek, akik a társadalmi érdek érvényesülését, mint követelményt az első helyen említették, amit általában azzal indokoltak,hogy elvileg ez a helyes felfogás. Emellett megemlítették, visszásságnak tekintve, hogy; "A gyakorlati életben a fontossági sorrend erősen keveredik és sok esetben az egyéni érdek előtérbe került a vállalati és a népgazdasági érdekkel szemben," Mások, ezek voltak többségben, a mai magyar valóságra utalva, kétségbe vonták az elvi sorrend érvényességét a gyakorlatban.
