Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/11)

1984-12-13

Ezzel összefüggésben-kedvező változás esetén-mód-és lehetősét; nyílna az/uj, korszexái ágazatok térhódítását elősegítendő átcsoportosításra is a kutatói létszám vonatkozásában, is.

Az intézményi bevételek növelésével összefüggésben meg kell jegyezni, hogy maga a gazdasági környezet teremtette meg annak szükségességét, hogy a bevételek növelése is előtérbe került, mivel • források tették /teszik/ lehetővé a perspektivikusnak Ítélhető kutatások legalább részöeli finanszírozását. Egyébként nem a keresetnövelést kellene elmarasztalni, hímem annak jellegét vizsgálni,azt, hogy elszakad e a kutatómunkától vagy kapcsolódik ahhoz. A kutatóintézetek még termelő- szolgáltató tevékenységükkel is oizonyos tei'heket, részfeladatokat vállalhatnak át az ipari megválóéitásoól, ezért nem célszexái kezükuől teljesen kivenni ezeket a lehetőségeket, különösen a kísérleti bevezetéshez kapcsolódó alkotó tevékenységet és aarutinszerübb munka szervezeten belüli elkülönítésére, szabályozására kellene a következőkben konsentrálni.

A kutatómunka és eredményének gazdasági husznositása- a jelenlegi gazdasági /ipari/ feltételek mellett/- nem választható szót mereven, adminisztrativ eszközökkel mindkét tevékenység károsodása nélkül, óöt a témákőrrel szorosan összefügg és meghatározó jelentőséggel bir a kutatóintézeti kiséx^leti háttér erősítése, ami nélkülözhetetlen föltétele az ipari vállalatok technológiai fejlesztésének és ezen keresztül piaci versenyképességük fokozása tekintetében. A problémák megoldásában nagy dinamikával, hasznosan résztvevő kutatóhelyek ipari kapcsolatai szinte autóinatikusan eredményezik a további ejyüttmüködástkorszerü formáit. Mind gyengébb a kulcsrakész K+F megvalósítási készség, annál rosszabb lesz az ipari hasznosítás és kooperáció is.