Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/11)

1983-05-03

Jelenlegi érdekeltségi viszonyaink között nem biztosítható a vállalati, az egyéni és a népgazdasági érdek összhangja. Sokan úgy fogalmaztak, hogy a jelenlegi szabályozó rendszerünk nem biztosítja az egyenlő feltételeket, a versenyzési lehetőségeket a vállalatok, szövetkezetek és a Tsz. melléküzemágak között9 kihangsúlyozták, hogy a szabályzók legjobban az inari vállalatokat sújtják, ezért az iparból nagy az elvándorlás, mert alacsonyak a jövedelmek. Az állami vállalatok a bérszabályozás következtében sem tudják a differenciált bérezési elképzeléseiket megvalósítani és igy ez az ösztönzési rendszer nem tud és nem is felelhet meg a munka szerinti elosztás elvének„ Bérrendszerünkben nem tükröződik a hatékonyság, a minőségi szemlélet. Jelenlegi érdekeltségi rendszerünk ^z átlagosnak kedvez, nem a fejlődést segíti elő.

Napjaink egyik legnagyobb vihart kavaró gazdasági intézkedése az uj vállalkozási formák, a második gazdaság kibontakoztatása, ügy tűnik a vihar elült, de kételyek maradtak.

Az uj vállalkozási formák segitik eredményeinket és jobb anyagi lehetőséget biztosítanak azok számára, akik vállalják a többletmunkát. Ez a folyamat azonbai az életszinvonal még nagyobb differenciálódásához vezet. Az- uj forma nagyobb visszaélésre is lehetőséget ad, ezért fokozott ellenőrzés szükséges. Figyelemmel kell kisérni, hogy egyenlő feltételek mellett alakuljon ki a verseny az ipar és a különböző vállalkozások között. Alapvető helyességét sokan kifogásolják. A dolgozóknak a heti munkaidejük alatt kellene megfelelő mennyiségű és minőségű munkát végezni. Számolni kell azzal is, hogy az emberek szabadidejét veszi el, kevesebb jut a családi, a mozgalmi és a kulturális életre.

Sokat beszélünk, de csak beszélünk a munkafegyelemről gazdasági életünkben. A munkafegyelem lényege elsősorban a folyamatos