Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1983-05-03
I 9 -is egyre csökkenj és ez a vezető osztály rendelkezik a legalacsonyabb jövedelemmel. Érdekes megjegyezni, az alkalmazottak köréből többen úgy nyilatkoztak, hogy az értelmiség társadalmi szerepe erősödött a munkásosztály rovására. Ugyanakkor ezt a véleményt sem a munkásoktól, sem az értelmiségiektől nem hallottuk. A munkások véleménye szerint a képzettebb szakmunkások közelebb állnak a műszaki értelmiséghez, mint a betanított és segédmunkásokhoz. A gyakori "vegyes családokra" is az a jellemző, hogy az elit szakmunkás adminisztrativ dolgozóval vagy értelmiségivel köt házasságo t. Sokan úgy vélik, a női munkások megbecsülése, társadalmi presztízse, néhány szakma kivételével, alacsony. A munkásosztály vezető szerenéből néhány egyedi vélemény: "Ellentmondást látok deklarált vezető szerepe és életmódja között" "Vezető szerepe változóan él a "Vezető szerepe érvényesitéséhez mindent megkap, de lehetőségekkel". csak elméletileg igazolt". A párt régen vizsgálta meg ezt a kérdést. A munkásosztály háttérbe szorult. A fiatal politikai, mozgalmi vezetők az egyetemről kerülnek az apnarátusokba és igy nincs' semmi tapasztalatuk a munkás problémáiról, életmódjáról. A felmérésből kitűnik, hogy a munkamegosztásban elfoglalt hely szerinti társadalmi osztályoknak és rétegeknek a kapcsolatát jónak tartják, nagyobb ellentét nincs. Azt azonban többen is nehezményezték, hogy a szövetkezeti parasztság sokkal jobban él, mint a nagyipari munkások.
