Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1981-11-27
A vitakészséggel, az eszmék melletti aktív kiállással kapcsolatban már több hiányosság tapasztalható. Ítéljük meg, hopy hallgatóinknak legfeljebb 1/3 része az, amelyik hajlandó vitázni, aktivan kiállni meggyőződése mellett és ehhez megfelelő felkészültsége, tudása is van. Az aktivitást csökkenti az is, hogyha a vitázó a véleményét nem a legmegfelelőbb nyelvi formába önti a közlés hevében a csoport "hangadói" rögtön lehurrogják és ezzel kedvét szegik, hogy máskor is elmondja észrevételeit. A véleménynyilvánítástól sok esetben azért is elmegy a kedvük, mert a felvetett kérdésekre, problémáikra nem kapnak kielégítő választ. De sokkal súlyosabb az a hallgatók egy részében kialakult nézet, hogy nem jó a tanár, az oktató jelenlétében véleményt mondani, mert annak következményei lehetnek. Szeretném elvégezni a főiskolát! - hozzák fel indokul, és inkább hallgatnak. Úgy gondoljuk, ezzel a kérdéssel részletesebben kell foglalkoznia mind a pártszervezetnek, mint a főiskola egészének. Hallgatóink vitakészségét, aktivitását differenciáltan vizsgálva kialakult egy olyan vélemény is, amely szerint a vitatkozó kedv hiánya nem jelent feltétlenül érdektelenséget, közömbösséget problémáink iránt, hiszen a mi fiataljainknak már természetes közege a szocializmus, Ők a szocialista rendszerben nőttek fel, számukra ninos más alternatíva. A számukra természetes dolgokról nem nagyon szeretnek vitatkozni, hanem inkább saját pozitív vagy negatív élményeiket, tapasztalataikat mondják el egy-e.gy kérdésről. A közélet negatív jelenségeit elitélő, sokszor túlzó és türelmetlen bírálatuk egyik összetevője is feltétlenül az, hogy belülről és aggódva kritizálnak. Tapasztalataink szerint minden csoportban található egy olyan aktív mag, amely képes magával ragadni a többieket is, akár vitáról, akár közéleti aktivitásról van szó, de sokszor ez a pár hangadó nem pozitív irányban befolyásolja csoporttársait, mégis hallgatnak rájuk, mert irányító szerepet töltenek be.