Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1981-06-23
A témák feldolgozását követő vitákban a konkrét problémák válaszainál arra törekedtünk, hogy egyértelmű, világos feleletet kapjanak a hallgatók akkor is ha esetenként a tömegtájékoztatásban nagyon általánosan, politikai szinnélküli állásfoglalásokkal találkoztunk. /Pl. Lengyel Szolidaritás helye, szerepe, a Jugoszláviai helyzet, a munkanélkül szerzett magas jövedelmek megítélése /. A nemzetközi eseményeknél többen kifogásolták, hogy a pártpropaganda megközelítése és hangvitele a tömegtájékoztatás esetenkénti „objektivkedése" nincs összhangba és ez nem jó hatású. Igen erősen érződött a tömegszervezetek helyével, működésével kapcsolatos gondok kérdése, viszonyuk a párthoz és ez nem elsősorban felső szinten, hanem alapszervezeteknél vetődik fel, jelent gondot a napi munkában. Év közben a nemzetközi kérdések szakcsoportban ellenőrző, felmérő teszt kérdéseket csináltunk, mdynek eredményei alapján tovább pontositottuk a munkánkat, olyan témákat még mélyebben, alaposabban elemeztünk emelyek a hallgatóságot érdekelték. A nemzetközi események rosszabbodása és különösen a Lengyel helyzet sokszor a gazdasági kérdéseknél is hangsúlyozottabban jelentkezett érezhető bizonyos félelem világ sorsa, a béke jövője iránt és nagyfokú ellenszenv és bizonytalanság a Lengyel eseményeket illetően. / Érthetetlennek tartják a párt, a hadsereg és a rendőrség tehctelenségét, a sorozatos meghátrálást a gazdasági követelések maximalizmusát és annak hivatalos elfogadását/. A témával minden szakcsoportban függetlenül a kijelölt témától foglalkoztunk / erős igény volt rá / és hasonló megközelítést tapasztaltunk. A hazafiság és internacionalizmus kérdései is fokozottan előtérbe kerültek a nemzetközi események változásával, hiszen nem általában hanem konkrét formában jelentkeztek az egyes problémák a szakcsoport munkájában. A foglalkozásokon érezhető hiányosság volt elsősorban a fiatalok között a történelmi oktatás fogyatékosságaiból, a helytelen történelmi szemléletből. Az internacionalizmus kérdésénél felvetődtek olyan kérdések mint:- Lehet- e valaki jó hazafi akkor, ha nem internacionalista?
