Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/11)

1981-04-21

A fentiekből következik, hogy az alapbér mellett, amely csak mérsékelten tükrözi a differenciákat, a mozgóbér kiterjesztésével lehet az emberek munkájában meglévő különbségeket felszínre hozni. Ennek a gyakorlatban a megvalósítása - éppen azért, mert nem garantált, nem lehet jelenléti díjként kifizetni - ma tég jelentős ellenállásba ütközik.

A kérdések másik része a bérezés konkrét gyakorlatára vonatkozott, arra, hogy jelenleg a munkával szerezhető jövedelmek megszerzésénél a teljesítmények mellett mennyiben érvényesülnek egyéb /áremelés, szociális helyzet stb./ szempontok. A válaszadók nagy többsége munkásoktól a kutatókig azon a véleményen volt, hogy az un. "egyéb szempontokat" egyre inkább el kell határolni a megítélésnél és más csatornákat, ill. forrásokat kell igénybe venni az ilyen természetű problémák megoldásához. A válaszadók egyértelműen elítélték azt a néhol - véleményük szerint is szűk körben - megtalálható gyakorlatot, hogy a béremelési lehetőségeket az áremelések kompenzálására és ne a keresetek teljesitmény-arányos differenciálására fordítsák. De azt is hangsúlyozták, hogy a kompenzálásnak ma még nagyobb szerepe van a kívánatosnál.

Az un. szociális szempontok megjelenésére álljon itt az egyik gyáregységi hegesztő véleménye: "nem értek egyet azzal, ha 3-4 gyerek van és a képesség hiányzik, csak azért valaki külön bérjavitást kapjon. Erre van példa a vállalatnál. Mód, lehetőség volt, hogy a szakmát megtanulja, a vállalat áldozott rá, ő egyszerűen nem csinálta, hátat fordított a továbbképzésnek.

Tehát ő most béremelést követel olyan jogcímen, hogy van 3-4 gyereke. Ezzel nem értek egyet. Sokunk véleménye szerint a családok közötti helyzetet nem a bérrel kell kiegyenlíteni".