Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1978-05-04
4- tartalmazzák az ágazati, népgazdasági irányelveket és megjelölik a célt elérő módszereket is;- olyan súlyponti kérdésekkel foglalkoznak, melyekre politikai eszközökkel érdemben hatni tudnak;- szinte kivétel nélkül foglalkoznak a következőkkel: termékszérkézét korszerüsités; üzem-és munkaszervezés; beruházások-rekonstrukciók; külgazdasági feladatok; munkaerő-bérgazdálkodás; agitációs ellenőrző tevékenység. Fontosságának és súlyának megfelelően a cselekvési programokat a pártszervezetek megvitatták és elfogadása után hozzákezdtek annak végrehajtásához. Többek között ezzel is magyarázható, hogy az 1978.-as gazdasági év indításának tapasztalatai igen kedvezőek voltak kerületünkben, és az elmúlt öt esztendő hasonló időszaJcával összevetve kiemelkedőnek minősülnek. Döntő fontosságú kérdés a termelési agitáció vizsgálatánál a szocialista munkaverseny. Nind nagyobb azoknak a száma kerületünkben is, akik a munkaköri kötelezettségeken felül valami többlettel akarnak hozzájárulni a vállalat, a népgazdaság fejlődéséhez. Hogy mi legyen ez a többlet - több %-al, forinttal mérhető nagyobb mennyiség gyártandó termékekből, vagy a termékek egyenletesebb minősége, gazdaságosabb előállítása, megtakaritás, uj munkamódszerek meghonositása, stb. - ez nemcsak a dolgozók jószáradékától, elhatározásától függ, hanem elsősorban attól, hogy a vállalati, munkahelyi vezetés hogyan befolyásolja, segiti, értékeli a többre törekvő vállalásokat. Jó tapasztalatokat szereztünk e téren a tavalyi jubileumi munkaverseny területén, ugyanis a gazdasági eredmények mellett beszélhetünk a brigádmozgalom kiszélesedéséről is. így pl. a brigádok száma 1977.-ben 2356- ról 26oo-ra, a brigádokban dolgozók száma 2653o-ról 27712 főre emelkedett./ 27 vállalatnál történt felmérés alapján/ A már ismert eredmények mellett szólnunk kell néhány negativ jelenségről is. A vizsgált vállalatok mindegyikénél a legnagyobb erkölcsi károkat a munkaverseny mozgalomnál a hiányos anyagellátás, a folyamatos munka biztosításának hiánya okozta. A brigádok, pl. a BFAG egyes területein úgy fogalmaznak, hogy a velük való foglalkozás, az odafigyelés a munkájukra kizárólag termelési gondok esetén valósul meg. " Ha baj van, előkapnak minket, leghasznosabb tevékenységünk a vállalati szervezetlenséget elpalástoló tűzoltás." Javitani lehetne e téren a munkát,ha elsősorban az alsó és középvezetők szintjén jobban ismernék a munkaversenyre vonatkozó előírásokat, azt munkaköri kötelességként kezelnék. Pl. Fütőber, Épfa, BEAG, f’fém ISZ.
