Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/10)
1983-05-30
- a káderezési szerep csak a személyi ügyekben való döntésre korlátozódott,- a kényes kérdéseket egyes esetekben kerülik,- döntések formálisan lettek előkészítve,- kimaradtak /mai is néhol/ az egyeztetés egyes fázisai ,- sok a formalizmus a minősítésekben,- vezetői stilusok széles skálán mozognak. Nem általános jelenség a kiállás, a politizálás,- az utánpótlás tervezése még nem eléggé összehangolt. Kialakultak és most már megfelelően érvényesülnek a párt hatásköri listák. A hatáskörökben lévő dolgozók munkáját rendszeresen értékelik, ellenőrzik. Többnyire felsőszintű vezetők^ re, politikai és társadalmi vezetőkre terjed ki. A hatáskör komoly kötelezettséggel és jelentős munkával jár, de pártszervezeteink általában eleget tesznek az elvárásoknak. A hatáskör lényeges területei mindenhol meghatálhatók:- kinevezés, felmentés, áthelyezés, minősités, kitüntetés, fegyelmi, továbbképzés, illetve vélemény-nyilvánitás a munkájukkal, magatartásukkal kapcsolatsán. A pártszervezetek a véleményezési jogukkal minden esetben élnek, bár előfordult, hogy utólag és formálisan kérték ki a pártszervezet véleményét /OKISZ.,BVSC./. A szervezetek a halasztási hatállyal nem éltek. Az eltérő véleményeket menetközben , többségében sikerült egyeztetni. Az irányitó pártszervek megfelelően segitik az alapszervezeti munkát. Kikérik az alapszervezet véleményét akkor is, ha az illető, felsőbb pártszerv hatáskörébe tartozik. A testületek szerepe fokozatosan nő a káderek nevelésében, munkájuk minősitésében, értékelésében. Pozitiv hatása van annak, hogy a vezetőknek a testületek előtt kell számot adni az általuk irányitott egység munkájáról és ezen belül saját tevékenységükről.