Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.19.a/10)
1973-10-31
A vállalatok felső gazdasági közeli és távlati fejlesztés kozó részében a koordiná úgy tudnak beleszólni, ha mc; ■. ' l , ■ kéziét jlqkészülő napirendjén a távlati fejlesztési tervek lőtt elkészültek, vállalat pártvezetőségei vettek részt, zés készül, vagy a régi tervek módosítására kerül sor,, a koordinált pártszervezet vezetőségét is bevonják a. fejles tési tervek tárgyalásában, ahol észrevételeik, javaslataik, meghallgatásra találnak, Mamer.nyiben azok a realitás talaján. állnak. kidolgozott egekre vo.atv c z o t ő e é g e i c s a k zgató ilyen ni tárgyú érte-Tekintve, hogy már évekkel szeszért annak érdemi tárgyalásában az anyázz -'--g. Amennyiben uj terve-1.....akkor ih" ZJ vezetése által 1 t 1t párts z •?rv < ■ z e t c k hívják a gyáriga y bevonják az ilye k vitájába, több; é 'éber / 1 z ü ék. . - z — A legtöbb beleszólási lehetőség adodi.ü a. Kooi’dinalt pár tv Zvtőségc.kuek az állandó ■■apirender ,lévő üzemi munkaszervezés, as ifjúsági törvény, a nők helyzetéről szóló vállalati íelaestek végrehajtásába , a vet/, tő káderek ocállitasa, .tóval taea s ti . tárgyúban, a bérpolitikai kérdésekben stb. melynek, érdemi döntései a pártveztőség álláspontjának figyelembe vet ;le nélkül nem történhet meg. Ezért a koordinálás az, egy. vállalathoz tartozás" gyakorlati megvalósításút eredményezi úgy a mozgalmi, mint gazdasági vonalon. hián. ló példái sorolható]; Elektroakusztika, KPFA, Fov. Sütőipari Vállalat és a l.hV pártszervezeteinek területéről.- A pártvezetőségek beleszólási lehetőségének formai a^ ertenllethc ■ lőkészitéc ónok e; mg lartmcaak xuoezaxa, e,ei. ... vül a koordinációban résztvevő gyarigazgatoval, fomernokkel, főkönyvelővel kialakított személyes Kapcsolatok, amelyről az előző témában már történt omlites. c./ Iteinyií-e Wp* ik és . koordinált pártszervezetek a vállalat és a gyáregység eret ekeit:- A koordinált pártszervezetek még nem Jk _ hogy mélye i, bele tudjanak folyni az eposz k pontot képező gazdasági dohainak vizsgálatában. Hogy enn^ révén az arányok és lehetőségek minden fogúját tudják. Ebből követKe^ik» h?gy |Íüksegük is van, iflj gyáregységek alakultak, uj munkaerővel dolgoznak, stb., sok i íhézséggol küzdenek. J