Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1987-01-20
- 8 -K+F tevékenységű vállalatoknál jelentősebb. /Telefongyár, BEAG, Vegyépszer/ A műszaki fejlesztési eredmények bevezetése esetenként magas fejlesztési alap felhasználását igénylik. A korábbinál szűkösebb források azonban esetenként meghiúsítják a megvalósitást. Fejlesztési lehetőségeik átértékelése több vállalatnál szükségessé vált az alap szűkülése miatt, igy pl. EL-CO, FSV. A legtöbb vállalatnál a szükségesnél kisebb mértékű fejlesztési alap elsősorban a technológia korszerűsítési feladatok indítását, és gyártásbavételét akadályozta. A megváltozott műszaki fejlesztési koncepció miatt a gyártásfejlesztések nagyrészt elmaradtak. A műszaki fejlesztési politikában bekövetkezett változás a műszaki fejlesztést elősegítő vállalati feltételrendszert is megváltoztatta. Ez szemléletbeli, szervezeti és szakmai feltételek hiányosságaira vezethető vissza, mely az eredményesebb megvalósítást gátolta. Rendszerszemléletű hiányosság a vállalatok nagyrészénél, Hogy a gyártmány- és gyártásfejlesztés nincs összhangban, hiányzik a komplexitás. A kísérleti üzemek hiánya is visszaveti a K+F eredményeket. 2./ A műszaki fejlesztési tevékenységet alapvetően meghatárn^za az e területen foglalkoztetot-tak köi’e, szakértelme, hozzáértése, és anyagi megbecsülése. A vállalatok az anyagi ösztönzésre többféle rendszert alakítottak ki, evvel együtt azonban a vizsgált vállalatoknál a tapasztalatok azt mutatják, hogy a műszaki fejlesztéssel foglalkozó anyagi ösztönzések, annak megfelelő színvonala jórészt megoldatlan. A fejlesztői kapacitás hatékonyságát befolyásolja az a tény is, hogy a fejlesztéssel foglalkozók létszáma a vállalaton belüli létszám 10 %-át sem éri el, igen széles a termékskálái Így nem eléggé koncentrált a fejlesztői munka.
