Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1986-09-09

7. A Telefongyár a VII. ötéves terv időszakra évi 1,5 MUSD többletexportot vállalt. A többletexport teljesíté­séhez a következő preferenciákat kapta meg: felhal­mozási adókedvezmény, kereskedelempolitikai támogatás, orientációs keretbővités, beruházáshoz importkeret, lizing ügylethez devizakeret. A Danuvia a pályázatban vállalt többletexportot csak kisebb mértékben valósítja meg, mivel a megajánlott igen alacsony árszint miatt a többletre vonatkozó szerződést még nem kötötték meg. A REANAL 1986. évre 700 e USD értékű konvertibilis export elérését tűzte ki célul, ami több mint 60 %-kal haladja meg a bázist. A vállalatok többsége igy pl. az EL-CO, a REANAL, a BFK a Danuvia a kereskedelempolitikai támogatást igényelte. A BUDAPLAST Fővárosi Műanyagipari Vállalat számára - amely főleg importkiváltó tevékenységet folytat - hát­rányos a lízingelés exporthoz kötése, az alkatrész és gépimport keretek csökkentése, illetve kizárólag exportálók­nak juttatása. A KONSUMEX tőkés exportjában az intézke­dések hatásai nem voltak érzékelhetőek. Tapasztalták azonban, hogy több termelőüzem - igy elsősorban az ölel­ni iszeriparban dolgozó vállalatok - fokozták ajánlati tevékenységüket. A METALIMPEX legnagyobb partnerei közül többen ered­ményesen pályáztak, többletexport azonban csak a II. félévben valósul meg. Ugyancsak pályáztak a vállalatok a szabad- és pihenőnapi termelésből származó cxportfel­­ajánlásokkal. Két vállalat (Magyar Alumíniumipari Tröszt, Dunai Vasmű) pályázatát már elfogadták, más vállalatoké még eldöntésre vár (Lenin Kohászati Müvek, Salgótarjáni Kohászati Üzemek, Csepeli Vasmű, December 4. Drótmüvek). A forint leértékelése az exportra kedvező volt, hatása azonban főként az importköltségek növekedésében nyilvá­nult meg0 0

Next

/
Thumbnails
Contents