Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1986-07-01
A rendszer működtetése során jelentkező problémák feltárása és javaslattétel azok megoldására Annak ellenére, hogy az uj irányítási formákra történő átállási munkákat a jó és gazdaságos előkészítés jellemezte a gyakorlati működtetés során még is jelentkeznek megoldatlan problémák. Ezeknek a problémáknak egy része jogszabályi rendezetlenségből, jog hézagokból, másrészük jogilag ugyan rendezett voltukból, de a gyakorlati életben való helytelen alkalmazásból adódik. A jelentkező problémákat a következő kérdéscsoportokba lehet sorolni: 6.1 Jogszabályilag nem, vagy nem egyértelműen rendezett kérdések- A VT első alakuló élése általános problémájaként jelentkezett az un. "teljes" és "csonka" VT kérdése. Résztvesznek-e a még meg nem erősített igazgató által jelölt VT tagok az igazgató megerősítésében, megválasztásában. A gyakorlat úgy alakult ki, hogy igen. E kérdéssel kapcsolatban további problémaként jelentkezik az az eset, ha az igazgató előbb válik meg tisztségétől, mint a megbizatása lejárt. Mi történik a delegáltjaival? A gyakorlat az, hogy a tagok maradnak, de a kérdés változatlanul fennmarad - milyen jogon?- Rendezésre váró kérdés az is, hogy a VT elnöki tisztségre ki jelölhető? Ma mindenki a VT tagok közül. Ez nem szerencsés megoldás, mert ha az igazgató első számú helyettese kerül az elnöki posztra és az igazgató esetleges akadályoztatása esetén az operatív vezetést,irányítást is az első helyettesnek kell átvenni, ebben az esetben a. stratégiai és az operatív vezetés is egy kézbe kerül. Nincs kontroll. Nem szerencsés ez a megoldás a munkáltatói odavissza függőségi szempontból sem.- Nagyon lényeges kérdésként jelentkezik a VT tagságból eredő felelősség kérdése a hozott döntéseknél. Ma a vállalat működéséért egyszemélyben az igazgató a felelős. Stratégiai döntések a VT tagjai kezében van, akik kollektív döntéseket hoznak, de nincs egyszemélyi, vagy kollektív felelősségük. Ez a kettős gyakorlat, már ma problémát jelent, a későbbiek folyamán törvényszerűen erősödni fog. E gyakorlat szerint csak jó stratégiai döntések lehetnek és azt csak az operatív vezetés ronthatja el.- A mai napig rendezetlen a VT-ok és a Vállalati Bizalmi Testületek feladatkörének és hatáskörének elhatárolása, nagyon sok az átfedés. Ezzel most már párosul a vállalat egyszemélyi felelős vezetőjének tanácsadó testületé /ügyvezetőség, igazgatói tanács/és a VT működésének összefonódása. A fentiek miatt feltétlenül tisztázandó, hogy a VT hatásköre és működési területe az SzMSz által meghatározottakra korlátozódik-e /ebben az esetben nem folyamatosan működő operatív irányító szervezet/ vagy az irányító szervek eseti elhatározásától függően bármely kérdésbe bevonható testületről van-e szó?