Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1985-08-06
2 Tapasztalható a vállalatok erőteljes törekvése a konvertibilis export növelésére, ennek azonban határt szab a piacok "megkeményedése", az import alkatrészek beszerzésének nehezebbé válása, valamint a szükséges kapacitás és technológia részbeni hiánya. A vizsgált 10 vállalatnál az önköltségszintü devizakitermelési mutató 1985. évi tervezett értéke 37,45 Ft és 53,12 Ft között változik. A konvertibilis export és a konvertibilis import 1985-ben tervezett egyenlege 2,6 millió dollátt. Egy évvel korábban közel 300 ezer dollár negativ egyenleg volt. A konvertibilis import meghaladja az exportot a Telefongyárban, a Bénáiban, a Finomkötöttárugyárban, valamint a BEAG-ban. A vizsgált vállalatok 1985. I. félévében várhatóan 60-65 %-kal többet exportálnak konvertibilis valutáért, mint 1984. I. félévében. A vállalatok nagyobbik hányada exportjának jelentős részét teljesiti az I. félévben, illetve időarányos teljesítésre törekszik. Az éves várható számok alapján tiz vállalatból hét 10-80 % közötti növekedést valósit meg a tőkés exportban. II.Import termékekkel és anyagokkal való gazdálkodás A pozitiv előjelű konvertibilis export-import egyenleg növelésében jelentős szerep jut az importtal való gazdálkodásnak. Vállalataink nagy súlyt fektetnek az import kiváltásra, az importcsökkentés a vállalati tervek részét képezi. A vállalatoknál kialakított ösztönzési rendszerek általában nem közvetlenül, hanem közvetett formában hatnak az importgazdálkodásra, hiszen az ösztönzés nagysága jelentős mértékben függ az eredménytől, valamint a hozzáadott érték nagyságától, ennek megfelelően az ösztönzési rendszer kényszeritőleg hat a gazdálkodás eredményessége érdekében az importtal való gazdálkodásra is. A vállalatok konvertibilis importadatait az 1.sz. táblán foglaltuk öszsze. J
