Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1985-11-12
1983-ban a TMK miatt kiesett gépóra 31 % volt, mert végezték cl„a RASKIN helyzetlyukasztógép és a KUASY ontó Lcp időszerű, nagyjavítását, A Dán Líviában az összes kiesett órák, mintegy 25 %-a zott anyag-a'lkatrészhiáuyból, 20 % körüli a TMK és i erő hiány, mintegy 14 % a rendeléshiány és a hibásódáéból eredő munkarend szerinti kiesés. A BPK-ban 50 % feletti a munkaerőhiányból származó kiesés és 20 % körüli a rendeléshiány miatt kiesett gépórák száma. ekkor műanya;, s zárna - a munkaváratlan mcg-Fontiekből általános következtetést levonni nem lehet. Mindegyik vállalatbál más és más ok miatt esnek ki a gépóták a munkarend szerinti alapból. A munkaerőhiány, .amíg a BFK-aál 50% fölött jelentkezik, addi.j, az Aluminiuraárugy árban ez az 1%-ot sem éri cl. A rendeléshiány,amig az Aluminiumáru.gyárban 50%-körüli a BEAG-ban 1983-1984-évckben ilyen, ok miatt gépóra egyáltalán nem esett ki. Ugyanakkor technológiai okokból az állásidő a BAAG-bau 1982-1984-ben mintegy 50 %-volt a BFIE-ban. csak 3 m. Az 1984-óvi kiesett gépóra okokat öss<ehasonlitva a KSH jelentés 1-1.'V. havi adataival megállapíthatjukm hogy a rendeléshiány és a munkaerőhiány 3 vállalatnál rosszabb mint a. ipari átlag, ösakncei ez a következtetés,ha a gépipar, illetve a könnyűipar adatait hasonlítjuk össze. Kcdvetőtlen, hogy a TMK miatt kiesett idő csak az Aluminiumárugyárban. magasabb az átlagnál. 4* Aj-.ép.ek és. berendezések időalapkihacználását a VGM-ek. i:is mortőkben s egit cttél:. •_________ _____ ""kis ígért ékbe n A Danuviában 1983-1984-évckben a VGM-ek munkájának értéke meghaladta évenként a 35 Wt<jtBccslés ,szerint.a VGM-ek Kiirt egy 70%-a produktív munkát végez és ^tagjai működtetik a nagyértékü gépeket is. A nagyértékü gépeknél a második műszakot többnyire a VGM tevékenység adja., f , „ k'.: Alumíniumátúgyárban a VGM-ek száma és létszáma évrőlóvre nőtt. 1984-évbcn a VGM-ek munkája - létszámuk közel 100 fő - 8%-al növelte a gépek„kihasználását. Munkájukat elsősorban a nagyértékü termelőberendezéseken végezték, A BEAG-nál csak a vidéki gyáregységekben működnek„VGM-ck» aaeLyek lényegében a termelőberendezések, gépek időkihasználá cát nem segítették elő. Budapesten szerszámkészités^területén alakult VGM. A géppark munkaidőn túli üzemeltetésére mintegy 5000 órát fordítanak évente, ami nem jelentős. A BFK-ban 1984-ben a VGM-ek 12.000 -órát teljesítettek., Tevékenységük nagyrészt épületfenntartási és karbantartási munkákra terjod ki. Gépjavításokra a VGM-ek az általuk elvégzett munkaidő 30% át fordítják. A kapacitás növelésbe;/ csak közvetve vesznek részt.
