Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1984-05-02

ez végeredményben lehetőséget adott nagyobb vállalati bérfejlesztésre és részesedési alap felhasználásra.

A megbízásokat a vgmk részére a vállalatok Ft/normaóra alapján adják meg. A normaóra legtöbb esetben azonos a fő munkaidőben kiadottakkal. Pozitív eredménynek kell tekinteni, hogy pl. a Danuvia 2.sz. gyárában a vgmk-ban teljesített normaórát határozták meg a fő munkaidő normájaként, tehát igy elősegítették a hatékonyságot. Megállapítottuk, hogy a Telefongyár kivételével a vgmk-ban dolgozók órakeresete 2 és félszerese, több esetben háromszorosa a főmunkaidőben végzett keresetnél. A BEAG- nál ez 4,5 - szőrös mig a Telefongyárban csupán 14>1 %-kal haladja meg a vgmk órabére a főmunkaidő órabérét.

Ezek a dolgozók még a 25 %-os túlóra-pótlékot sem kapják meg. Túlzottnak tartjuk a 2,5 és 3 szoros kereseti lehetőséget mert/az több esetben - még ha a munkaintenzitása itt magasabb is - nincs összhangban a nagyobb teljesítménnyel.

17 vállalatnál a vgmk-ban dolgozók bruttó keresete 1983- ban 69 M Ft volt. Ez azt jelenti, hogy a vgmk-ban dolgozók havonta a többlet munkáért 2490 Ft-ban részesültek. Ugyanakkor pl. a Danuviában ez az összeg 4536 Ft, 1983. évben népgazdaságunkban a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 4875 Ft volt, ami a vgmk-ban dolgozóknál 51 %-kal nagyobb volt.

1983. évben a munkások és alkalmazottak reálbére 3 %-kal csökkent, ugyanakkor a vgmk-ban dolgozóké lényegesen eméLkedett. Ez azt jelenti, tehát, hogy azok,akik nem voltak vgmk-ban a reálbér csökkenésük még a 3 %-nál is nagyobb.