Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1984-12-18
10 bevezetése kapcsán a vállalat jog< sultságot nyert korábbi profiljától eltérő termékek forgalmazására is. A KONSUMEX a párhuzamos és eseti jog birtokában jelentős mértékben növelte a kistermelők kis volumenű árualapjainak exportját. A kerület vállalatai törekedtek a termelésükhöz szükséges tőkés import anyagok behozatalának mérséklésére. A termelés fajlagos anyagfelhasználásának csökkentésével, a tőkés import hazai kiváltásával vagy szocialista relációba történő átterelésével sikerült javitani a gazdálkodó szervezetek nem Rbl elszámolású export-import egyenlegét. A nem Rbl elszámolású import a Telefongyárban 1983-ban 283 MFt-tal volt magasabb mint az export. Ez az egyenleg közel 200 MFt-tal javult, amit elsősorban az export nagymértékű növelésével értek el. A tőkés import kiváltását szocialista beszerzési forrásra nem tudták átterelni, a szocialista elektronikai alkatrészgyártó ipar fejlettségi szintje miatt. A BEAG-ban a termelés nagy mértékű növekedése ellenére a tőkés import anyag-felhasználás csökkent. A kapcsoló üzemi tápegység volumenének növelésével, hazai anyagok felhasználásával 44 MFt tőkés importot takarítottak meg. Minthogy a nem Rbl elszámolású export több mint felére csökkent ezért az 1980. évi 24 MFt -os negativ egyenleg 1984-re 35 MFt-ra emelkedett. Kedvezően alakult az importegyenleg ar EL-CO-ban. Az export növekedése meghaladja az import beszerzéseket. Az összes anyagbeszerzés mintegy 10 %-a származik importból. A REANAL importbeszerzése jelentős, ami nemcsak a termeléshez hanem a belkereskedelmi forgalmazáshoz is szükséges. Ennek volumene 1984-ben 260 MFt. A termelő tevékenység importjának 25 %-aja kereskedelmi tevékenység importjának 40 %-a származik tőkés beszerzésből. A vállalat 1984-ben 15 MFt értékű importot váltott ki hazai vállalatok és szövetkezetek termékeinek felhasználásával. 2? J