Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1984-12-18
8. déseken alapul. A Danuviában csökkent 38 MFt-tal, 22 %-kal a szocialista export, elsősorban a szovjet igények csökkenése miatt. Kedvező, hogy az önköltségszintü devizakitermelési mutató a vállalatok nagy részénél 26 Ft/Rbl alatt van. Kivétel az Aluminiumárugyár és a FÜTŐBER. Nem Rbl elszámolású export realizálása során a piacon a vállalat-oknak erős konkurrenciával kell számolniuk. A tőkés cégek alacsony áraival nehéz a verseny. Az összes értékesítésen belül a legnagyobb konvertibilis exporthányadot /20 %-ot/ a Danv.via érte el, amelynek értéke 185 MFt. Annak ellenére, hogy 1982-höz képest csökkentette az exportját 1984. évben mégis az 1980-hoz képest a növekedés 72 %. Az EL-CO nem Rbl elszámolású exportját 89 %-kal növelte az elmúlt 4 évben úgy, hogy ez az összes értékesítés 13 %-a. A BFK több mint 10-szeresére emelte exportját, ami az ossz értékesítés 13 %-a. A Telefongyár 1980. évi 18 MFt exportját 1984* évben 296 MFt-ra emelte, és ez az összes értékesítés 13 %-a volt. A kuvaiti piacon versenytárgyalást nyert, amelynek eredményeképpen jelentős kábelszerelési fővállalkozást végez. Csökkent az export a FÜTŐBER-nél, a BEAG-ban és a Filmtechnikai Vállalatnál. Ezeknél a vállalatoknál azonban 1980. évben a nem Rbl elszámolású exporthányad nem volt jelentős, 1-4 % közötti. A Thermoplasztika nem Rbl elszámolású exportmegrendelései a hazai pvc lemezek minőségi problémái miatt meghiúsultak. A deviza kitermelési mutató 40 Ft// körül alakult a Telefongyárban, a Danuviában, a BEAG-ban és a REANAL-ban. A FÜTŐBER- nél 66 Ft/$, mig az Aluminiumárugyárban és a Filmtechnikánál 55 Ft/?. J
