Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1982-08-17

"1 8 A kerületi iparvállalatok a felajánlásokon felül, további nem rubelelszámolású exportra látnak lehetőséget. Az Alumi­­niumárugyár 1 M $ értékű Jugoszláviába irányuló exportjához megrendelés ma még nincs, ha azonban ez teljesül, akkor tovább tudja növelni tőkés exporttervét. A vállalatnál iraki részről érdeklődés van 500 e. db csajka szállítására, ez 900 e $-t jelent. Ha a megrendelés rövidesen megérkezik, akkor a vál­lalat szállitóképes. Az El-CO információi áhpján lehetőséget lát 140 e / értékű biztosítóbetét szállítására Nigéria és Egyiptom részére. Fi­zetési bizonytalanságok /akkreditív számla megnyitása/ miatt azonban meghiúsulthat a szállítás. Az Indonéz versenytárgya­láson - amennyiben azt megnyerik - kiesebb részben ez évben, nagyobb részben 1983-ban 540 e $ értékű terméket szállíthatnak. Minthogy a vállalatok jelentős részénél jelenleg a tőkés export terv rendeléssel még nem fedezett, a kilátások nagyobbak mint a tervek és felajánlások, a vállalatok a külkereskedelmi szer­vekkel általában jónak értékelik a kapcsolataikat, de vélemé­nyünk szerint néhány esetben a külker vállalatok nem segítik kellőképen az ipari vállalatok exportnövelő erőfeszítéseit. Pl: a Telefongyár kérésére a Budavox RT és a Technika Külkeres­kedelmi Vállalat nyilatkozatot adott át az exportfokozás le­hetőségeiről. Ezekből megállapítható, hogy mindkét külker vállalat kizáróleg a gyárat látja felelősnek, vagy éppen hibásnak az alacsony tőkés export teljesítmény miatt. A nyi­latkozatok semmiféles konkrét tanácsot nem tartalmazó, a vál­lalat rugalmasságára, termékszerkezetére és költségszintjére vonatkozó frázis szerű megállapításokat tesznek. Úgy véljük, hogy a külker vállalatoknak a piac ismeretében felelős nyilatko­zatot kellene adniuk arról, hogy milyen termékszerkezetet tartanak versenyképesnek. Több vállalat kifogásolja a jelenlegi árképzési rendszert, mint a tőkés export fokozásának gátló tényezőjét. Az árkép­zési előírások nem teszik letetővé, hogy a tőkés cégekkel J

Next

/
Thumbnails
Contents