Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1982-04-05
"1 3 a munkavállalás:’, engedélyek korlátozása miatt/ tőkés exportja. A rubel elszámolású export - a. BEAG és az Aluminiumgyár kivételével általában növekszik az Iparvállalatoknál. Például; Telefongyárp BFK, Kalapgyár, Fütőber. A kerületi iparvállalatok többségénél a belföldi piacon tör ténő értékesítés részaránya kismértékben csökken. A zuglói vállalatoktól a hazai felhasználáshoz, fogyasztáshoz az elmúlt évivel közel megegyező értékű áru kerül. A kerületi iparvállalatok ez évi termelő kapacitása általában 75-100 %-ban szerződésekkel lekötött, az ütemes termelés és értékesítés biztosított. A tervezett tőkés export kötésállománya azonban több kerületi iparvállaatnál. igen alacsony. Például; Telefongyár /8%/, BEAG. A tőkés piacokon való helytállás nehéz, jól jellemzi a jelenlegi helyzetet a Telefongyár példája, ahol. 40 millió 7 összegű ajánlatból nem bizonyos a tervezett 2,7 millió $ összegű export realizálása . Az ipar vállalatok a rubel elszámolású export fokozása mellett általában 3-5 %-os áremelés elérésével is számolnak. A külkereskedelemben a Konsumex a nem rubelelszámolás import árak 0,5 %~os csökkentését, az export árak 10 %-os növekedését tervezi. A Metalimpex - az ismert nehézségek ellenére - a cserearány jele illegi értékeken történő szinten tartására törekszik. Az ipar vállalatok általában tőkés export-import szaldójuk stagnálását vagy kis-mértékü javítását látják megvalósíthatónak. Az 1982. I. n. évi várható eredmények azt mutatják, hogy az éves szocialista tervek általában 10-18 % között ; a tőkés expor t elképzelések. pedig /több kivétellel; például BFK, ELCO, Vegyépszer/ 5-10 % között realizálódnak.
