Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1981-04-28

3- a Pannónia HSz. egységes gépparkot hozott létre

/ speciális gépekkel /, melyek lehetővé teszik fejlett technológiák alkalmazásával export termékek gyártását .

A termelési struktúra jobbára csak ott nem változott jelentősen, ahol a hagyományos kisipari szolgáltatási profil a fő tevékenységi kör* pld. Mérlegkészitő ISz.

Értékesítési gondok a szövetkezeteknél általában nem voltak, sőt több helyen - időszakonként - kapacitás hiány jelentkezett. A Diszműárú ISz.-nél a szocialista export lehetőség a vártnál alacsonyabb lett, igy átcsoportosításokat kellett végrehajtani / aktatáskák helyett női táskák gyártása /.

A SportáFú ISz -nél a hullámzó export értékesítési lehetőségek néha gondot okoztak, Delenleg az a legfőbb problémájuk, hogy a hazai bőrárak emelkedését a vevők nem fogadják el. Tőkés exportjuk megtartására, illetve növelésére - a kompetitiv árrendszerben - nincsenek ösztönözve.

Kerületünk ipari szövetkezeteinél a közvetlen lakóssági szolgáltató tevékenység számottevő mértékben - a Hungaroszerviz kivételével - nem emelkedett.

A vizsgált egységeknek nagyobb mértékű szocialista, vagy tőkés kooperációs kapcsolata nincs* uj licencet vagy gyártási eljárásokat, egy-két kivételtől eltekintve - pld. Minőség Vegyi ISz.a tervidőszakban nem vásároltak.

Termeléséhez viszonyítva jelentősebb tőkés exportja csak a Sportárú ISz -nek és az Egyesült Fonottárú Hsz.-nek van. A tervidőszak utolsó évében alakult ki a Minőség Vegyi ISz. és a Thermoplasztika ISz. tőkés export lehetősége. Tőkés exportra gyárt még egyes termékeket a MŰFÉM és az ÁGM Szövetkezet az AMFORA Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül.

Számottevő szocialista exportja a Diszműárú ISz.-nek és a Prizma Tervező Szövetkezetnek van. Ez utóbbi szövetkezet ügyesen pótolta a szocialista exportban esetenként hiányzó alvállalkozói kapacitásokat, igy rubel exportját csaknem megötszörözte.

A szövetkezetek termelését gyakran anyagellátási gondok hátráltattá k, zavarták. Az ütemtelen és gyakran nem kielégítő minősé-