Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1979-07-17

24

E téren az Alugyárat pozitív értelemben kell kiemelnünk, amely kooperációs bedolgozását /butorvasalások, ipari teflonozás, közúti jármüprogram/ Fokozni kívánja.

A vállalatok szervezeti elkülönülése és a közös érdekeltség hiánya is gátja a termék szerkezet korszerűsítéséből előálló gazdasági előny érvényesítésének. Vonatkozik ez az országon belül az azonos profilú gyárak üzletpolitikájának koordinációjára /híradástechnika/, az együttműködésre a külkereskedelmi vállalattal /llungarotex a BEK esetében, Budavox a Telefongyárnál/, valamint a beszállító hazai háttér iparra /BFK-nál: fonoda/. Külföldi viszonylatban nincs meg a kellő együttműködés hasonló profilú szocialista vállalatok között arra, hogy a tőkés piacokon ne egymással szemben lépjenek föl és hiányzik az állandó külföldi alkatrész és anyagszállitők konszignációs vámraktára /pl. RfK esetében tűk, nyomópapírok, festékek/, amelyek a készletezés terheit a külföldi szállítóra hárítanák.

A termékszerkezet korszerűsítését akadályozza a korábbi termékekből az országban , ill. külföl dön beépített állomány, amelynek pótlási igénye van /Telefongyár, ÉPFA/, továbbá a vevők konzervatizmusa /ÉPFA/, ami egyébként a piaci propaganda munka javításának szükségességét is fölveti.

A vállalati pártszervezetek rendszeresen foglalkoznak a termékszerkezet korszerűsítésének problematikájával, eoyrészt olyan formán, hogy az erre vonatkozó vállalati információs kiadványokat megkapják /de pl. a Telefongyárban a belső információs szolgálat még kellően nem alakult ki, viszont a BEAG-ban naprakészen tartott alkatrész beszerzési katalógus van/, másrészt, hogy a vállalat; kulcskérdései között a korszerűsítés és a gazdaságossá látni kérdéseit eoy-egv VB. ülés napirendjére tűzik és erről a gazdasági vezetőket beszámoltatják. A Telefongyár >•>- i'nnuvia párt szervezete

J