Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1978-06-27

Nem ilyen egyértelmű a kérdés, ha az egy foglalkoztatottra' jutó hozzáadott értéket vizsgáljuk, ami a termelékenység­növekedés mérőszámaként is felfogható. Egyenletes és megfelelő ütemű a növekedés a Telefongyár, DANUVIA és a Kalapgyár esetében, de nem tudta realizálni, Viszonylag szerény tervszámait sem a BEAG és a BEK., az Alu­­miniumárugyárnál pedig csökkenés következett be. Mindennek azért van jelentősége, mert közvetve kifejezi a gyártmányszerkezet jayitására irányuló törekvés eredményét, tükrözi a piac érték-itéleteit is, elsősorban ott, ahol a termelés nagy része exportra kerül. A vizsgált vállalatok saját termelésű értékesítésének jelen­leg több, mint fele kerül exportra. A legmagasabb volt az ex­port arány 1977-ben a Telefongyárban - közel 75% - a legala­csonyabb az Aluminiumárugyárban - 30% -. A vállalatok export-orientációját tükrözi, hogy ez az arány a tervidőszak végére átlagosan eléri a 60%-ot. A legnagyobb növekedést a Telefongyár és a BEAG tervezi, ahol a termelés erőteljes növekedése mellett a belső értékesítés 20-40%-os csökkenésével is számolnak. A vállalatok gyártmányskálájukból tudatos szelekcióval, jól körülhatárolt export-profilt alakítottak ki. Megfigyelhető az a helyes törekvés is, hogy a hatékonyság ja­vítása érdekében igyekeznek néhány termékcsoportra koncentrál­ni, például a Telefongyárban az export több, mint 90%-a az át­viteltechnikára, adatátvitelre, DANUVIA-ban és a BEAG-nál is a tőkés export 100%-a három termékcsoportban realizálódik. Meg kell jegyezni azonban, hogy a szelekció átmeneti nehézsége­ket, az export mennyiségi növekedésének időleges visszaesését is okozhatja, illetve a megfelelő dinamika hosszabb távra szóló

Next

/
Thumbnails
Contents