Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)

1966-02-17

- 7 -Bánk Ferenc elvtárs Fémbutorgyár: Én is abból indulok ki, mint az előttem felszólaló elvtárs, hogy a legalapvetőbb kérdés, az ember szerepe az egész uj mechanizmus elgondolásban. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy gyakorlatilag kialakult az évek során egy munkastílus, melyet magukévá tettek a vezetők és ebben a szemléletben élünk. Ennek átállítása nem megy máról holnapra. Hogy ebből egy más szemléletbe helyezkedjünk át, egy bizonyos időszakon keresztül tudatos nevelésre van szükség. Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy nemcsak a mai vezetőknek átképzéséről, gondolatvilágának neveléséről van szó, hanem közoktatásunk helyzetéről. A közgazdasági szemléletnek jelentősége ebben a mai oktatási formában még távolról sincs azon a színvonalon, ami a helyes, gazdaságos szemlélettel kapcsolatos gazdálkodást segítené. Ezen a közoktatási formán is változtatni kell. Valószínű, hogy akármennyit vitatjuk és akáxmiilyen megfontolással döntenek a felettes szervek az uj mechanizmussal kapcsolatban, nem lesz egy tökéletes valami. Az élet, a gyakorlat során olyan problémák fognak felvetődni, melyeket menetközben fogunk megismerni. Ha ezt igy nézném, akkor eleve gyökerében téves szemléletűek állnék szembe. Inkább azt kellene leszögeznünk, más most, hogy mindegy, meddig fog tartani, az idők végtelenségéig, vagy csak egy meghatározott időpontig, de ne legyen az kialakult mechanikus dogma, változtathatatlan, hanem amikor az élet megköveteli, azonnal reagálva a kívánságoknak, folyamatosan módosuljon.

Ár- és értékviszonyokkal kapcsolatban; többek között elmondja, hogy ha az ár és értékviszonyok nem jól vannak meghatározva, akkor az közvetlenül a költségvetést fogja érinteni kihatásaiban. Én úgy látom, hogy a monopolhelyzet kialakítása valóban több káros eredményt hoz, mint amennyi előnyt. Az uj mechanizmus komoly kockázatot tartalmaz, ennek fedezését szolgálja a "kockázati alap". Egy kérdésem volna ezzel kapcsolatban. Mi lesz abban az időszakban, amikor mégj a kockázati alap nem képződött ki a vállalatnál, abban az első évben, amikor még a gyakorlatlanság következtében hozott döntések sokkal nagyobb kockázatot jelentenek, mint a későbbi évek folyamán. Ennek milyen fedezete lesz?

A vállalat jó,'vagy rossz munkáját bizonyos mutató teljesítéséhez kötöttük eddig. A mutatók pozitív és negatív teljesítése egy vállalat működésének elbírálásában elég szubjektív lehetőségeket tartalmazott. Minél jobb volt a mutató, annál több objektív indoklási lehetőség merült fel a vállalat részéről. Helyesnek tartom a vezetők jövedelmének csak egy bizonyos százalékát biztosított bérből fedezni, de ugyanakkor szükséges, hogy a'mozgóbér a jelenleginél sokkal jelentősebb hányadot képviseljen.

Bárány István elvtárs Budapesti Finomkötött: Ezek az intézkedések, melyeket az anyag tartalmaz, a mi eddigi munkánkkal szemben nemcsak reformot, hanem forradalmi változást jelentenek. Az irányítási rendszer forradalmi változásáról van szó, és egyértelmű, határozott igennel kell válaszolni, hogy itt az ideje, hogy ma mi hatékonyabban akarunk dolgozni, akkor feltétlen ezeknek a reformoknak végrehajtásra kell kerülni. Biztos, hogy nem egyszerű dolgod ezek, hiszen a felsőbb szervektől kézivé végig lefelé, megszoktuk az eddigi irányítási módszert és ezeken a módszereken változz tatni az uj helyzetnek megfelelően nem lesz könnyű dolog, de azért nem is olyan nehéz, mert ezeknek a módszereknek jórészét már kipróbáltuk egyes vállalatnál, egyes iparban. Pl. a könnyűipar évek óta nem azzal a merev rendszerrel dolgozik, mint a vállalatok többsége. Nálunk a könnyűiparban 1957 óta ötmutatós rendszer-