Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1966-02-17
tetés a kezdeményező vállalat felé. löt van ennek a problémának: az egyik olyan magija, amire én azt állitom, hogy az irányelvek fő értéke, hogy humanista-etikai tartalma van, amely a lehetőséghez megadja a cselekvés lehetőségét is. Az egész tulajdonképpen egy humanista kiáltvány a ma szocialista embere számára, hogy azon a körön belül, ahol az élete lefolyik*, ténylegesen alkotó szereplődévé váljon az életének. A felelősséggel együtt megkapja a döntés jo^át is. Opyan tartalék az, hogy evek alatt - e kötöttség feloldásával - pénz nélkül meg tudjuk teremteni az alakját annak, hogy anyagi invesztáció nélkül vihetjük tovább a fejlődést, - mert nincs kihasználva az agyvelőnk, a pénzünk, túl sokat adminisztrálunk a fejlesztésben. Ma mindenekelőtt a gondolkodással takarékoskodunk, majd az anyaggal, s bebiztositja magát papírokkal, hogy mutassa, mégis dolgozik valamit. Nem akarok belemenni a részletekbe, amelyek közül egyesek ma fontosak, de mások változnak és rugalmas* saját döntési joggal rendelkező kollektíva tudja azt követni és megoldani. A kérdés azonban az, hogy tudat szempontjából vagyunk-e olyan fokon? Én állitom, hogy a műszaki szakemberek, - és általában az emberállomány alkalmas erre a feladatra. Vannak veszélyek, és a pártszervezet szerepét abban látom, a műszaki fejlesztés szempontjából, hogy ne engedje megenni a jövőt. A pártszervezetnek kell első sorban társadalmilag őrködni - a gazdasági vezetéssel - azon, hogy ilyen ne történjék. Itt felvetném azt a problémát - s nem látom, hogy ezzel foglalkoznának, - ez a két év, ami előttünk áll addig, amig a gazdasági irányítás uj módszere érdembeli elkezdése meg fog történni. Jelenlegi módszereink kritikája ismert, de akkor oldjuk fel ezt anarchista módon? Biztos, hogy nem. Ugyanakkor mégis óhatatlan, hogy mindenki igyekszik ma már ten» denciájában igazolást és hitet találni a helyes kezdeményezés mögé, az uj mechanizmus keretében, hogy bizonyos mértékben - minden defetista mag nélkül - kicsit erénnyé fogják tenni{ ami holnap bűn. Ez komoly etikai problémája ma a műszakiaknak. Azt kérem, hogy álljon a pártszervezet a helyes kezdeményezések mögé és a régi, helyes módszerek maradjanak addig, amig az uj alapok be nem épülhetnek, be nem érnek. Abban a harcban, ami nap mint napfolyik az értelem és a bürokrácia között* egyetlen erő a párt. Példaként az önerőből történő üzemfejlesztesre utalnék itt. A védelem kérdése rendkívül fontos itt, a másik a felkészítés problémája. Meggyőződésem, hogy a tűre Íme t lenke dőket az irányelvek higgadttá alakítják és zavar nélkül tudják a következő évek feladatait vinni. Van olyan konkrét perspektíva, amely mögé lehet állni és egyértelműen követni. A másik dolog, hogy az irányelvekkel kapcsolatban apró - akaratién vagy akart - denuncialitások is történnek. Pl. a Pénzügyminisztérium utasítása következtében jelenleg nálunk 9 féle kulccsal számítunk, önálló életet él egy csomó rendeleteket alkotó szervünk, és jó lenne, ha ezeket is az uj feladatok előkészítésére tudnánk ráállitani. Ezt feltétlenül helyes gondolatnak tart om. Néhány apró problémát még. Mindig az igazgatóról van szó az irányelvekben. Véleményem szerint feltétlenül a hármasról: igazgató, főmérnök, főkönyvelő hármasáról beszélhetnénk. Ezt a hármast javasolnám bevenni a további munkánál, - nem csökkentve ezzel az állami igazgató egyszemélyi munkájára, felelősségére vonatkozó szerepét. Nem tisztázott, hogy a főmérnököt, a főkönyvelőt az igazgató fogja kinevezni, vagy mi lesz velük?
