Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1958-09-05
3 -0 0 8 3 szellcmébon cl lehet mondani, hogy a XIV. kerülethez tartozó vasutas pártszervezetek és szolgálati helyek az ellenforradalom után nagyon derekas munkát végeztek és nem egy szolgálati hely - elsősorban a Hámán Kató fth. - dolgozói gyakran életüket veszélyeztetve szállítottak anyagot, de elmondhatjuk azt is, hogy a xdáv. Hidépitési Főnökség és a Vasnyagjavító akkor, a fiikor a legkritikusabb időszak volt, e két helyen megvolt az erő ah.oz, hogy a dolgozóknak jelentős hányadát a becsületes munkára lehetett felszólítani), Ebben az eredményben benne van a vasutas pártszervezetek, tömegszerve-zetek és a vezető elvtársak tevékeny munkája. A határozat azt is dogállapitja, ho^y nem kielégítő a helyzet a vasúton a gazdasagossag tekintetében. Kossá elvtárs a Népszabadságban megjelent cikkében elmondotta, hogy általában bizonyos mutatók tekintetében - műszaki és a . gazdasági mutatók tekintetében - a vasút még nem árts el a kívánt színvonalat, elmaradt a szocialista országok, a népi demokráciák és alsősoi’ban a Szovjetunió vnsutjanak mutatóitól. A tehervonat-mutatók a népi demokratikus országok között a miénk a legrosszabbak. Itt óriási tartalékok vannak, amelyeket fel kellene tárnunk. A tehervonatok üzemidejének jobb kihasználása lényegében az itt lévő összes szolgálati ágak képviselőit közvetlenül vagy közvetve érinti és itt meg lehet említeni, ho jy az üzemidő, a tehervonatok üzemidejének jobb kihasználása nem elsősorban a beruházás, hanem a munka jobb megszervezésének kérdése. Kossá elvtársnak a munka termelékenységére vonatkozó cikke nagyon fontos a szocializmus építésében. 1000 to/km-re kivetítve, 1950. évtől vizsgálva a kérdést, a magyar vasút 21 /o-kal, a csehek 29,7 %-kal, a lengyelek 31,9 /ó-kal, a szovjet vasút oedig közel 70 >o-kal növelte a termelékenységet. Kossá elvtárs arról irt cikkében, aouy egy 5-10 ft-os termelékenységi mutató-javulás több 10-100 millió forintos megtakarítást jelent a magyar népgazdaságnak. Ami a mi kerületünkben lévő szolgálati helyek munkáját illeti, alapjában véve jól dolgoztak. 1957 s TK» felében több helyen elnyerték az élüzem címet. Igaz, hogy 1958. I. fele már távolról som ilyen rózsaszínű. A szolgálati helyek éppen azon ex területen végeztek gyengébb munkát, ahol a gazdaságosság problémája vetődik fel. Rakosrcadcző azon csúszott cl, hogy 1958. I. negyedévében a fajlagos kocsimozgatás nem jól alakult, a Vasanyagjavitónál az önköltséggel volt baj, a Hídépítési Főnökség elsősorban magát a tervet nem teljesítette. Lényege a dolognak az, hogy 1957. II. feléhez képest kétségkívül általában gyöngébb munkát végeztek egyik-másik szolgálati helyeink és ezen i nekünk alapvetően változtatnunk kell. A vasút területén felelős emberektől elhangzott; ;jJind- ; , hogy milyen áron megy a vasút, csak menjen". Ennek érdekében hol a tohervonatokat állították előtérbe, hol a sze-’ j mélevonatokat állították a tohervonatok elé, ho y verje
