Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1958-09-05
- 11 -r Tóth elvtárs; Köszönetét mondok a vasutas csomóponti pártbizottságnak Rpalota-Vjp. ------állomás i Kik illái, olt; WíTpi tm. Vasanyagjav. _ ■» hogy foglalkozik a mi problémáinkkal. Szeretném acgcaliteni a munkaerő kérdést: a váltókezelői, kocsirendezői utánpótlás kérdését. Az uj vasutasok inkább raktári munkásoknak mennek. Me^ kellene szüntetni a raktárkezelők és a váltókezelők boré közötti feszültséget is, ii csak Ígérgetjük, hogy jön a státusz és az rendezi, de nincsen mag megfelelő megoldás. A kocsirendezők ruhajárandósága iránt is szeretnek érdeklődni és aziránt, hogy őszi forgalmi csucs-pénz lesz-e? Mi azon fogunk lenni, hogyha már nc-m sikerült az I. félévben az élüzemcimet elnyerni, legalább az év végére sikerüljön. ;. Folesüti elvtárs a gazdaságosság kérdésénél kiemelte a társadalmi tulajdon kérdését. A társadalmi tulajdon védelme, vagyis a nép vagyonának védelme érdekében való fellépés nemcsak egyszerű rendőrségi fellépés., hanem egy harci feladat, mégpedig társadalmi es politikai harci feladat. Meg kell cmlitensm, hogy a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó harcot nem lehet adminisztratív eszközökkel megvívni, hanem azonkívül felvilágosító, tudatosító, meggyőző munkával, Ezt a munkát nekünk vállalni kell és úgy kell megoldani, hogy közelebb jutva az emberekhez,,gondolkozásuk módját kell megváltoztatnunk, ho^y a társadalmi tulajdont tartsák tiszteletben, mert elsősorban az ő érdekük ez és Összefüggésben van az életszínvonal emelkedésével, a gazdaságossággal ás azonkívül a vasutasok becsület óvói is, A Máv. Hídépítési Főnökség az elmúlt időszakban vállalta ezt a harci feladatot és ezen a téren a hivatalos lap! rendelőt megjelenése után annak tudatosítását vettük előtérbe, külön tartva előadást a fizikai és külön az adminisztratív dolgozók számára. Nálunk e téren célravezető pszköz a brigádellonőrzés. 1957 • évben az ossz fegyelmi eljárások 67 c/a-a. volt társadalmi tulajdon elleni cselekmények miatt megindított fegyelmi, ezzel szemben 1958- ban - a dolgozókkal való ismertetés alapján - ez a százalék 48 %-ra csökkent. Ez az eljárás vezethet a legjobb eredményre, mert a szocializmus építésében nem a büntetés, p megtorlás a cél, hanem a nevelés. Érzésem szerint a jobb és több termelésnél igen fontos tényező az is, hogy a dolgozók hangulata milyen, miként értékelik azokat a változásokat, amelyek az üzem életében végbe mennek. Mi a megnövekedett feladatok ellenére saját magunk helyzetéből ítélve látjuk azt, hogy fontos változáson megy ét a vállalat, csak egy szomorú tényező van, a személyzetpolitika. Én már fölvetettem, hogy a felsőbb szakvonali vezetők először kérdezzék meg a vállalatot: van-e szüksége egy-cgy v^z^tőre, mert ha ez nem történik meg, akkor dolgozóink csak azt látják, ho^y a műszaki és adminisztratív létszám szaporodik, - megállapítottuk azt, hogy igen sok párttag, műszaki vezető szimpatizál az „ur” megszólítással, mi vzzel a kérdéssel foglalkozunk és foglalkozni is fogunk,J >
