Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1957-07-10
Elekes zászló et. Danuvia. A kerületi Pártbizottság, által elmondottakkal a magiunk részéről egyetértünk. Szeretném röviden elmondani, hogy mi a vállalatunknál a helyzet, milyen a hangulat. Annak ellenére, hogy azt szeretnénk, hogyha a dolgozók a nálunk történő dolgokkal foglalkozzanak, nemigy van, inkább a Szovjetunióban történt dolgokkal foglalkoznak. Egyetértenek a SZKP KB határozatával, de egyes pártonkivülieknél felmerülnek egyes dolgok, amit szeretnék elmondani. Felvetik, hogy imé: Titónak van igaza, ő már régen megmondta, hivatkoznak a Borba és a Pravda nyilatkozatára. A másik azt mondja, hogy csak nyirják egymást! Felvetik, hogy mi lesz, ha nem igaz ami Kiölotóvókkal van? Mi lesz, ha pár hónap múlva rehabilitá&lják ezeket az elvtársakat? Ezt a párttagok is felvetik. Alá szeretném huzni ami jellemző a mi vállalatunkra is, az a kiváncsikodás, amit Schumeth et. mondott. Pl. azt mondják, hogy bármely kapitalista lap előbb közölte, mint a miénk. Azon csámcsognak, hogy mit mondott Kévai et., mit mondott Kádár et. Kávai elvtársnak, stb. A gyáron belül el van terjedve, hogy úgy érzik az elvtársak, hogy olyan erősek vagyunk, hogy ha valakit ki akarunk rúgni, hát kirúgjuk. Pedig az a kb. 500 kommunista aki a gyárban van nem tudja megoldani a 2 ezer dolgozó feladatát. Jellemző a párttagokra, hogy nem tudnak különbséget tenni, hogy valaki egész életében melós volt, vagy csak egy pár év óta, ezeket védik, mert jól tudnak beszélni, s azt aki megtévedt, de egész életében melós volt, követelik, hogy rugjuk ki. 500 fiatal dolgozónk van, ebből 70 KISZ tag, itt még van tennivalónk. Meg kell mondani őszintén, hogy a párttagjaink fáznak attól, hogy beszélgessenek azzal a kb. 200 dolgozóval, akinek véleményünk szerint még a pártban volna a helye. Hogy közelebb kerüljünk a dolgozókhoz teszünk olyan intézkedéseket, amely egyes kommunistáknak nem tetszenek. Ilyen volt pl. amikor feljött hozzánk egy dolgozó és elmondotta, hogy odament hozzájuk egy párttag munkásőr és azt mondta, hogy " Milyen politikai nézetek vannak nálatok? No, majd lesz rá gondunk!” Igaz, hogy ezek nem lesznek párttagok, de lehet rájuk számitani, s ha látják ,hogy törődünk velük, megnyerjük őket. Ilyen s haáonló esetek tisztázása nagyban elősegíti a tömegkapcsolatunkat. Voltak politikai vitáink, amelyek eredményesek voltak, amely a gazdasági eredményekben mutatkozott meg. Megmutatkozik abban, hogy a tömegszervezetekben is az ilyen vitákon keresztül kezdett kialakulni a párt kapcsolata. A kommunistád példamutatásán keresztül adjuk vissza, ez többet ér minden kormányhatározatnál. Csináltunk a nyereségrészesedésről egy kis füzetecskét, amit a borítékokba tettünk és a termelési értekezleteken elmondottuk, hogy ezt'és ezt kell végrehajtani, ez és ez lesz az eredménye. Ezt megértik a dolgozók. Köviden a munkástanácsok kérdéséről: arra vártam, hogy az Országos Pártértekezleten hozzanak erről döntést, vagy foglalkozzanak vele. Nálunk meghalt a munkás tanács, de probléma van, hogy a még ottlévő tagjaikkal mit csináljunk. Aki lemondtak és nem hőborögtek, azokat elküldtük, de ott vannak akik hőborögtek, nem mondtak le, nem tudunk velük mit csinálni. Magyar László et. Útigépjavító. Meg kivánom állapítani, hogy az elhangzott beszámoló igen jó volt és igen sok fontos kérdést vetett fel. Ezen túlmenően a módszeréről is igen sokat tanulhatunk, hogy szakított a régi módszerekkel, hogy legépelt szöveget olvastak fel. Egyetértek az elhnangzottűkkel, egy pár/ szemponttal kivánok foglalkozni.
