Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-03-17
I-5-a vélt egyéni, csoportos igényektől* Érvényre kell juttatni-és ez az uj gazdasági mechanizmus kapcsán fog felmerülni- hogy bár a bérből és fizetésből élők tömegeit tömöríti, mégis mint munkavállalókat nem minden mértékben egyformán karolhat fel, pl. a jól dolgozókat kell előnyben részesíteni, nem lehetnek szó-szólói a fegyelmezetlen embereknek. Ebből az a nehézség származhat - mely a szakszervezet egészét jellemzi- hogy olyan egymásnak ellentmondó feladatokat kell megoldania, mely összahngba hozása rendkívül na^y nehézségeket okoz és ez még inkább igényli a politikai szilárdságot. A nehézségeket ugyanis az okozza, hogy a szakszervezetek egy részéről a hatalmon levő osztály szervezetei, tehát védelmezni kell a szakszervezetnek az osztály érdekeit, más oldalról pedig a szakszervezetnek képviselni kell az osztály tagjait egyes munkásokat, vagy csoportot, mint munkavállalókat. Közismert, hogy nem minden dolgozó emelkedett tudatilag az osztálytudat színvonalára, hogy az egyéni, személyi és a vállalati érdekek között ellentmondások v ivannak és keletkezhetnek. Ennél fogva a szakszervezeti munka na’gyón bonyolult, legfontosabb területe a pártmunkának és ágy kell a jövőben kezelni, hogy a párttagok közül a legalkalmassabbakat, y ,1. < politikai értelemben a leginkább eligazodni tudókat kell odairányif' tani, ha azt akarjuk, hogy a párt politikája következetesen valósuljon meg. Hogy mi az a néhány elvi, politikai probléma, ami az eddigiekhez képest uj módon van felépitve, vagy uj módon lehet megközelíteni, vagy más uj feladatokat, nagyobb hatást biztosit a szakszervezet számára, az előadás második részében kivánok kitérni.'' Egyik ilyen kérdés, amely a szakszervezetek, az állami és gazdasági szervek viszonyával függ össze. A Politikai Bizottság V. lo.-i határozata ezzel a kérdéssel sokrétűen foglalkozott, mindenek előtt azonban azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezet és a szocialista állam érdekei azonosak. Tehát, ha a népi állam és a dolgozó tömegek érdekei azonosak, akkor nyilvánvaló az államigazgatási szervek és a szakszervezeti szervek közötti kapcsolat is alapvetően és elsősorban arra kell, hogy irányuljon, hogy a közös célok megoldásában, irányításában együttműködjön. A szakszervezetek feladata: segitsék a szocialista állam, vagyis a munkáshatalom törvényeinek, rendeletéinek végrehajtását. Ezt úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez kötelessége, vagyis a szakszervezetek számára nincsenek jogok kötelességek nélkül. Ezen feladatok,megvalósitása során lehetnek nézeteltérések, ellentmondások is. Ezeknek az ellentmondásoknak a, felszinre«yhozása,megválaszolása a párt feladatai közé tartozik.1 Ezek az ellentmondások teremthetnek összeütközéseket a szakszervezetek és az államigazgatási szervek között. Az állam és a szakszervezetek kapcsolatában uj vonásként nagyobb hangsúlyt kap. - éppen a helyes együttműködés, a nézeteltérések kikerülése céljából - hogy mind a szakszervezet, mind az államhatalmi szervek a dolgozók életkorul-? ményeit érintő kérdésekben igényeljék, kérjék ki egymás véleményét. pl.: ha a kormány dönt valamiben, azt ne tegye meg a szakszervezet megkérdezése nélkül, vagy ugyan ez forditvao i A szakszervezeteknek kötelességük és feladatuk, hogy felszinre hozzák az ellentmondásokat, sürgessék azok megoldását. Akkor J