Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-11-22
13- a gazdasági ésszerűség és a kommunista erkölcsisóg mindenkori összhangbahozatalát és együttes érvényesítését. 4./ Fokozatosan szélesíteni kell a reform ropagandáját, törekedve a szükséges aktualizálásra és differenciáltságra. Ismertesse és magyarázza a propagandamunka , a párt általános gazdaságpolitikai vonalát, azon belül a gazdasági reform fő törekvéseit, és sokoldalúan magyarázza a még meg nem érteti^, vagy félreértett kérdéseket. Nem helyes általános politikai síkra emelni, a munkásosztály ogószét érintő kérdésként kezelni a csak egyes csoportokra, rétegekre, a gazdálkodás színvonalából, a végzett munka értékeléséből eredő hátrányos jelenségeket. Az ilyen helyi konfliktus elől - amelyek csak akkor válnak társadalmi-politikai horderejűikké, Íja szélesebb körben és ismétlődően jelentkeznek - nem szabad kitérni, hanem a munkásosztály összérdekeiből kiindulva szembe kell velük nézni, és meg kell oldani. Nem lenne elfogadható, ha a nossz munka fölött opcrtunizmusból szenet hunynánk. A reform az egyes dolgozó emberek számára a legközvetlenebbül a jó ás szorgalmas, a rossz és hanyág munka közötti következetesebb különbségtételt kell, hogy eredményezze. Ezért a politikai munkában az öntudatos'munkásra és a lelkiismeretes dolgozóra kell elsősorban apellálni. a. / A tömegek felé irányuló propagandánkban az anyagi érdekeltség mellett változatlanul nagy súlyt kell holyezni az Öntudatra, a dolgozó osztályok érdekeire, a nemzeti helytállásra. A propagandisták mindenkor tartsák szén előtt, hogy az uj gazdasági mechanizmusban az anyagi érdekeltség, és az erkölcsi tényezők szerves egységben kell, hogy érvényesüljenek. b. / Az árkérdésekben a jelenleginél tisztázottabb és reálisabb közgondolkodást kell kialakítani a pártban és a közfunkciót betöltőknél. Jobban mag kell ismertetni, melyek azok az árpolitikai lehetőségek és eszközök, melyekkel az állam rendelkezik, amiért az állam közvetlen felelőssége áll fenn, és melyek azok az árkórdések, amelyekben a helyzet alakulása /a termelés, a piac/ nem közvetlenül az állam akaratán múlik. El kell érni, hogy ez a különbségtétel fokozátosan, minél jobban tükröződjön az aktivisták tudatában. 4 e./ A foglalkoztatási viszonyokat a jövőben már nem helyes a "lesz, vagy nem lesz munkanélküliség” kérdésfelvetése alapján tárgyalni, hiszen a társadalmi szintű foglalkoztatás színvonala tovább fejlődik. Azt kell megértetni, hogy a gazdaság szerkezete, a technika haladása, a piac változó igénye egy bizonyosfoku természetes munkaerő-áramlással jár, és há. gazdaságosabb termelést akarunk, ezt is vállalnunk kellv d./ El kell oszlatni azt a hiedelmet, hogy a végzett munka arányában végbemenő jövedelem-differenciálódás antiszociális, vagy anti—szocialista. Ne engedjük, hogy az‘egyonlősdi szemléletet szociális vívmány címén védelmezzék. Világosabbá kell tennünk ezzel egyidejűleg, hogy a társadalmi egyenlőség