Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-11-22
10 hogy az érintett mezőgazdasági termékek új felvásárlási árai az óv julius végéig kormányhatározat formájában kerüljenek nyilvánosságra annak közlésével együtt, hogy a felvásárlási áremelések pénzügyi következményeit az állam viseli és így az érintett fogyasztói újak 19^8- ban nem emelkednek. ZöldségeHatásban az árualappal úgy kell gazdálkodni, hogy a belföldi ellátás elsőbbséget kapjon az exporttal szemben. Egyes, nem alapvető éblmiszerekben - déligyümölcs, gyarmatáru - növelni kell a választékot és kínálatot. Ruházati cikkekből a f. évi és az 1968 évi javuló áruellátást részben a belföldi termelés többleteiből, demokratikus importból, és ha szükséges, terven felüli tőkés importból kell megoldani. A forgalom erőteljes emelkedése a vegyes iparcikkekben várható. E termékek széles körében az ellátás biztosított, s az előkészületben lévő intézkedések utján /import/ a személygépkocsi és butorellátás torén jele ntős javulásra lehet számítani. Építőanyagokból - bár a lakossági árualap az előző évhez képest 1967-ben kb. 10 %-al emelkedik - a keresletet még nem lehet hiánytalanul kielégíteni. Valószínű, hogy a kereslet a jövő évben is élénk lesz, amit javuló árukínálattal előreláthatólag csak import■növelés utján és a beruházási kereslet korlátozása esetén lehet követni. Az újMunka Törvénykönyv megalkotása. Mivel részt erről az újságokból is bőven vannak ismereteink, itt csak egy ismertetnék. A munkav szony szabályozásának uj vonása, hogy előmozdítja a vállalat gazdálkodásának hatékonyságát, szélesíti az állampolgárok jogait. Ezt szolgálja, hogy a munkaerővel való szabadabb gazdálkodás érdekében könyeblóé válik a dólgozók vállalaton belüli mozgása, valamint a munkaviszony megszüntetése. A tervezet szerint a dolgozó fegyelmi eljárás esetét kivéve munkaviszonyát minden hátrányos következmény nélkül bármikor megszüntetheti. Bizonyos meghatározott törvényekben rögzített esetek kivételével általában a vállalat is felmondhat, de a döntést indokolnia kell. A munkaidő beosztás, a túlmunka végzés tekintetében a vállalat dönt és igy a jelenleginél célszerűbben tud a munkaidő alappal gazdálkodni. Az új rendelkezés kötelezővé teszi a szakszervezetek véleményének kikérését és az egyetértéssel történő intézkedést minden, a munkaviszonyhoz tartozó vállalati szabály meghatározásánál. E változtatás jelentős mértékben növoli a szakszervezet befolyását a vállalat egészét, illetve a dolgozók nagyobb csoportját érintő döntésekben, de nem helyettesíti és nem keresztezheti a vezető egyszemélyi felelősségét az operatív munkaszervezésben. A fejezet harmadik pontja a "munkaidő csökkentés megkezdése az iparban." E feladat megfelelő előkészítése után 1968. II. félévében kezdhető meg a vállalatnál egyszerre, vagy fokozatosan, gyáregységenként és telephelyenként. A csökkentés bevezetéséről a vállalat dönt, beleértve azt is,' hogy a napi, vagy heti munkaidőt csökkenti-e. A munkaidő csökkentés kb. 1,600,000 dolgozót'fog érinteni, s a munkaidőt általában heti órában kell megállapítani. Ezt azonban nem'szabad mereven értelmezni, figyelembe kell venni a vállalati adottságokat. Pl. célszerű lehetővé tenni néhány területen kivételesen 44 óránál alacsonyabb munkaidőt vezessenek be,' mint például a textiliparban, ahol jelenleg 45,5 óra a heti munkaidő. A munkaidőcsökkentést a vállalatoknak belső tartalékok feltárásával
