Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)

1967-11-22

- 3 -E témára vonatkozóan a Politikai Bizottság anyagában a következő szere­pel: alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára az új mechaniz­musban is hatóságilag kerül megállapításra. Az árak: 1,/ hatóságilag rögzített árak formájában, 2»/ hatóságilag szabályozott keretek között mozgó árformában, 3./ a szabná árak kategóriájában lesznek megállapítva. Ha egyenként nézzük, akkor a hatóságilag- rögzített árak esetében abból kell kiindulni, hogy az 1968-ra előirányzott reáljövedelem növekedése csak úgy biztosítható, ha az alapvető fogyasztási cikkel területén ár­stabilitás, sőt bizonyos mérvű csökkenés valósul meg. A jelenlegi becs­lések szerint a kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek mintegy 45-50 %-ánál, élelmiszereknél mintegy 50-60 %-a hatóságilag rögzített lesz sz ár. Ez a részarány nagyobb, politikai okokból,' mint amit az új irá­nyítási rendszer alapelvei a későbbiekre indokolná hatósági árakat úgy kell megállapítani,'hogy 1968-ban Az árcsökkentések kb. 1 milliárd Ft. és az áremelések kb. 200 millió Ft. a lakosságnak 800 millió Ft. me takarítást eredményezzenek, ami a belkereskedelmi forgalomra vetítve 1 %-os árszínvonal csökkentésnek felel meg. Az elgondolás szerint töb­bek között 9,4 %-kal csökkenő a cukor ára, 11 %-kal a vágott csirke ára, 10-15 %-kal a sajt és vaj, néhány iparcikk, háztartási és vegyicikk ára, ugyanilyen mértékben csökkenőé. Emelkedne viszont az élő hal és néhány konzervféle ára. A hatóságilag szabályozott keretek között mozgó árfor­máknál az áruforgalomnak kb. 25-30 %-a bonyolódik, ruházati termékek­nél eléri a 60 %—ot. E kategóriában irányárak lépnek életbe, melyek, segítségével lehetővé válik, hogy a kereskedelem a lakóság szükségle­teinek jobb kielégítése érdekében nagyobb hatással legyen az ipari ter­melésre és elősegítse a piacon a kereslet-kínálat egyensúlyát. Várható hatás ebben az árformában az átlagos'árszínvonal 1968 január 1-én életbe­lépő új ár alapján a jelenleginél kb. 500 millió Ft-al alacsonyabb lesz. A harmadik kategória a szabadárak, melyben a'belkereskedelmi forgalom­nak mintegy 25-30 %-át indokolt előirányozni. E cikkek nagy része, pl. zöldség és'gyümölcs, jelenleg is hatósági ármegállapítás nélkül kerül forgalomba. Az újonnan idesorolandó termékek pedig a mindennapos fo­gyasztás szempontjából másodlagos fontosságúnak tekinthetők, pl. sava­nyúság, néz, stil és egyedi bútorok, fotófilm, képeslap, sport, játék, hangszeráru, divatcikkek, számos édességipari cikk. E termékek ára 1968 január 1—tol kizárólag a kereslet-kínálat hatására változik. Végeredményben a három árforma hatása következtében a belkereskedelmi forgalomra vetített ármozgás nagyság átlaga 2 %-os árszínvonal emelést okozna, ezt azonban a hatóságilag rögzített árak csökkenése 1 %-ra csök­kenti. Ilymódon ha a tervezett béremelést figyelembe vesszük, 1968-ban 1-2 %-os reálbéremelkedés valósulhat meg. Jelenlegi ismeretek szerint a reáljövedelmek szóródását elsősorban nem a fogyasztói árváltozások, hanem a vállalati nyereség különbözősége fogja különbözően differenciál­ni, mivel az állam csak az alapbort garantálja, a nyereségrészesedést pedig áen, ennek mértéke a vállalatok kollektíváinak munkájától fog függni.

Next

/
Thumbnails
Contents