Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1988-01-28

A vita során, a határozatok végrehajtásának kérdésében volt, aki a végrehajtóságot, volt aki a végrehajtás fegyelmét kérdőjelezte meg.

Igényként jelentkezett: marxista módon szembenézi a kritika, önkritika , a pártdemokrácia kérdésével, az információk oda - vissza áramlásával, törekedve az őszinte véleménycserére.

Nálunk a személyi kultusznak, mint jelenségnek önmagában való vizsgálata, egy személyre vonatkoztatott értelmezése nem eredményes. A kultikus jelenségeket az élet sok területén fellelhető, erre utaló problémákat kell marxista módon kezelni.

A vélemények, észrevételek, javaslatok már évtizede megfogalmazódtak tagságunk egy részében, de ennek termékenyitó hatását nem érzékeljük, nem jut kifejezésre. Vizsgálni szükséges hol vannak azok a szintek, ahol "befagy" a vélemény, a légkör.

Sok felső vezető megfordult kerületünkben, szinte mindegyik gondolkodása elütött a helyitől, más volt a problémaérzékenységük. Ez nem keltett túl nagy megelégedést.

A pártegységet helyre kell állítani, előtte viszont az eszmei egységet kell megteremteni. (Legalább a leglényegesebb ideológiai kérdésekben.) A szervezeti egység alakításában, feltételrendszerében pedig a változtatásokra vonatkozó garanciákat kell rögzíteni. Jó lenne ezeket a feladatokat a kongresszusig megoldani, a tagságot pedig már a részanyagok vitájába bevonni.

Megoldani a mit, miben, hol döntsenek kérdését. A felelősség érvényesitése érdekében egy témában egy helyen döntsenek, ott ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Volt olyan megfogalmazás is, hogy a pártegység alul megvan, felül nincs. Utalva ellentmondásokra a vezetésben, ugyanakkor felvetődött az önálló politikai arculat, az eltérő vélemények ismeretének igénye is.

Többen foglalkoztak a pártból kikerülések kérdésével. Megfogalmazódott, hogy volt bizonyos félelmünk tömeges kilépésektől. Ez nem következett be. Ennek megközelítéséről: a párt kevés követelményt támaszt tagjaival szemben, érdekből is előfordul kivárás, a tagság felhígulása is lehet jelenség értékű. Más oldalról,nagyfokú a párthoz való ragaszkodás, a megújulást tölünk várják, van még bizalom, nem fordítanak hátat a nehéz időben a pártnak. Kiléps ott van, ahol a személyes példamutatás nem jelenik meg a napi gyakorlatban. Gond az, hogy mi is nehezen változunk. Célunk, hogy tagfelvételnél az arra alkalmasak kerüljenek sorainkba és csak azok maradjanak köztünk, akik cselekvőén vállalják elképzeléseink megvalósitását.