Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1988-02-18
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Jelentés a Politikai Bizottság 1981. február 3-i, a felsőoktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata végrehajtásáról; javaslat a további teendőkre (A Politikai Bizottság 1987. november 3-i ülésén megtárgyalta) I. A jelentés előkészítése a politikai és az állami szervek, az egyetemek és a főiskolák széles körű bevonásával történt.A P ’.itikai Bizottság 1981. február 3-i határozata hosszú távú programot adott a felsőoktatás átfogd korszerűsítéséhez. A fejlesztés alapelveit és fő irányát helyesen határozta meg. Az elmúlt hat év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a határozat végrehajtása kevés eredményt hozott. Az eredmények közül a legfontosabbak: 1. Az egyetemek és a főiskolák döntő többsége jelentős erőfeszítésekkel, a nehezedő körülmények között is megfelelő színvonalon teljesítette s/.Átképzési funkcióit. A felsőfokú képzés több szakterületen nemzetközi összehasonlításban is állja a próbát. A kormány 1984-ben kidolgozta a közoktatás és a felső- -ktatás fejlesztési programját, s elkészültek a szakági fejlesztési programok. Ezek alapjár. a felsőoktatási intézmények kidolgozták saját fejlesztési terveiket. Egyes intézményekben biztató kezdeti eredmények születtek a képzés tartalmi és szervezeti korszerűsítésében. 2. A Minisztertanács 1986-ban határozatot hozott a felsöok’atási intézményhálózat távlati fejlesztésének elveiről és néhány szervezeti intézkedésről. E területen csak részleges eredmények születtek (a pedagógusképzésben és az agrár-felsőoktatásban), amelyek lényegében nem változtattak a felsőoktatási intézményrendszer szétaprózottságán és területi aránytalanságain. 3. Elkészült az Oktatási Törvény és megjelentek a végrehajtását szolgáló legfontosabb jogszabályok. Ezek megalapozásában szerepet játszottak a széles körű társadalmi-szakmai viták, amelyek egyszerre formálták az irányításban és felsőoktatásban dolgozók szemléletét Az új jogi szabályozás a korábbinál korszerűbb, rugalmasabb kereteket teremt az intézmények demokratizmusának és önállóságának növeléséhez, a helyi fejlesztési feladatok megvalósításához, a hatékonyabb, színvonalasabb munka végzéséhez. 4. Az oktatógárda minőségi színvonalának emelése érdekében — erős konfliktusok árán — sor került az oktatói követelményrendszer meghatározására. Központi irányelvek alapján a felsőoktatási intézmények maguk dolgozzák ki a sajátosságaiknak megfelelő követelményrendszert. * * *
