Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1988-11-17

A személyi jövedelemadó-rendszer nagyon kedvezőtlenül érintette a helyettesíteni kényszerülőket. E körben nem lehet mérlegelés tárgya, hogy kifizetődő e a túlmunka, mert a tanulók folyamatos nevelése-oktatása ezt nem engedi meg. Tehát hivatástudatból indíttatva látják el a számukra sok esetben anyagi hátrányt jelentő többletmunkát. /A személyi jövedelemadó levonása után a túlórák óradija a legjobb eset ben 36-4o.-Ft./ Megítélésünk szerint, nincs a munkásosztályon és az értelmiségen belül más olyan réteg, ahol az órabér /óradij/ kisebb mint a munkadij 1 órára eső része. Kissé kedvezőbb a helyzet az intézményen belüli tanfolyamvezetés, szakkörvezetés dijazása esetén. A pedagógusok jelentős része iskolán kívüli, kereset kiegészítő munkára kényszerül Sokan vállalnak varrást, vagy valamilyen bedolgozást, újság kihordást, takarítást. Többen taxiznak, vagy kisiparosnál ablaktisztítóként dolgoznak. Egy sajnálatos, helyileg nem feloldható ellentmondást rejt az a tény, hogy nevelésioktatási rendszerünkre jellemző a pedagógushiány, ami az in tézményekben többletmunkát eredményez, ugyanakkor a pedagógusok házon kivül keresnek kiegészítő jövedelmet, mert az iskolai túlóra nem kifizetődő.

Az előzőekben leírtak egy veszélyes tendenciát rejtenek magukban. A pedagógusok jelentős többségének idő és anyagiak hiányában nincs lehetősége a feltöltődésre, arra, hogy kiegészítse, fejlessze műveltségét, továbbképezze magát. Az értelmiségi életforma megtartására, gyakorlására egyre kevésbé van módja. Kevesebb könyvet, folyóiratot vásárolnak. egyre ritkábban jutnak el színházba, koncertre, kirándulni. Emiatt a tudásban, műveltségben deklasszálttá váló pedagógus negatív értelemben jelent modellt a tanítványai számára.