Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1987-01-08
11. 3. napirendi pont Gergely elvtárs: Az 1985. évi 1. törvény legfontosabb sajátossága, hogy kiterjed az oktatás egész rendszerére, egységbe foglalja az oktatásügy társadalmi kapcsolatrendszerét, jelentősen megreformálja az intézmények irányítását,, nagymértékben növeli az oktatási intézmények és nevelőtestületeik önállóságát, szakmai pedagógiai szabadságát és jogi lehetőséget teremt a pedagógiai munka tartalmi korszerűsítéséhez. A törvényalkotást társadalmi - ezen belül szakmai - viták sora előzte meg, amelyek csomópontjai egyrészt: képes-e a törvény valóban a tartalmi korszerűsítést szolgálni a közismert gazdasági és demográfiai feszültségek közepette, amelyek ma oktatásügyünket leginkább terhelik, másrészt: adottak-e a társadalmi, környezet:' és személyi feltételek az skolák belső életének átalakításához, demokratizálásához, nagyfokí pedagógiai önállósághoz. A tervezet törvénnyé válása pillanatában a 1 elmerült, aggá yok nem szűntek meg, a göncök nem oldódta< meg és éppen az indokolja az oktatási intézmények működési keretei törvényerejű értékelését. Tudjuk, hogy még évekig együtt élünk az iskolát érintő gazdasági, társadalmi gondokkal, de ez nem jelenthet felmentést oktatási rendszerünk korszerűsítésének kötelezettsége alól. Ha ma, 1987-ben csak ábránd pl: az önálló gazdálkodás, képesítés nélkülipedagógiai mentes iskola, stb. ez nem jelenti a törvény hibáját. A törvény szellemében az elérendő célt kell ilyen esetben értelmezni. A párt a folyamatos korszerűsítés álláspontjára helyezkedett amikor fejlesztési koncepcióját és programját kidolgozta. Radikális reformot nem hirdetett meg a KB. A törvény így megfelel a párt iránymutatásának a folyamatos korszerűsítés alapján a jelentősebb változások, vagy inkább módosítások, csak hosszabb távon jelentkeznek. Belátható időn belül akkor érünk el érdemleges eredményt, ha felszámoljuk az oktatási folyamat jelenlegi uniformizáltságát. A merev központi tantervi előírások nem tudják követni a képességek különbségeit. így az áltag alatti képességű gyerekek olyan kudarchelyzetb e kerülnek, amelyek meggátolják a minimális ismeretek elsajátítását is. Az átlag felettiek viszont nem tudják képességüket kibontakoztatni. E helyzeten az oktatásfejlesztés programja úgy kíván változtatni, hogy központilag csak az alapműveltség fő követelményeit fogják meg(u L J
