Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1986-10-30

»|

4.

közel 70 %-át vonják el, a többi a kisszövetkezetnél marad.

A kisszövetkezeteknél jellemző, hogy a gazdálkodás iránya nem a vagyon gyarapítása, hanem a jövedelem növelése. A szabályozók ezt lehetővé teszik.

Milyen a párthoz való viszonyuk?

A 75 kisszövetkezetből 15-b en működik pártszervezet. 100 fő alatt van a számuk, a foglalkoztatott összlétszám közel 3 %-a. Ezért a Szövetkezeti Pártbizottság feladata, hogy növelje a tagság létszámt, új alapszervezetek jöjjenek létre.

Gondot jelent, hogy a kisszövetkezetek elnökeinek megválasztásába a pártszervezet nem szól bele. Pedig a vezetők kiválasztása a hatalom gyakorlásának az egyik legkézenfekvőbb formája. Megítélésem szerint kötelességünk hatással lenni a vezetők kiválasztására. Tiszteletben tartva a demokratikus játékszabályokat. Ez a tanács és mindenekelőtt a Szövetkezeti PB feladata kell hogy legyen. Meg kell ismerni a funkcionáló vezetőket, a leendőket pedig véleményezni kell a Szövetkezeti PB-nek.

A tanács a rendelkezésére álló 2 fővel nem tudja megfelelően ellátni a törvényességi felügyele. Jelenleg a kisszövetkezetek szabályozása enyhébb, mint a hagyományos szövetkezetek szabályozása. Javasolni kell a Budapesti PB felé ennek felülvizsgálatát.

A PVB vitája alapján kell meghatározni, hogy milyen módszerekkel és milyen irányban szükséges elindulni a hatékonyabb ellenőrzés érdekében.

Kérdésekre válaszol:

Szabó elvtárs:

A kisszövetkezetek TSZ melléküzemágakból és szakcsoportokból alakulnak elsősorban.

Nem rendelkeznek állóeszközzel, több kisszövetkezet bedolgozói rendszerben működik.

Lakossági szolgáltatások végzésében nem érdekeltek a kisszövetkezetek .

Hozzászólások :

Nagy elvtárs :

A NEB-nek ezzel a vizsgálattal az volt a célja, hogy áttekintést adjon a kerületben működő kisszövetkezetek tevékenységről