Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1986-05-15

/\ párttagság szervezeti hovatartozása szerint fizeti a tagsági dijat, havonként a keresetek arányában százalékos rendszerben párttagsági bélyeg nélkül.

A tagdíjfizetés alapja az előző évi kereset egyhavi átlaga a csökkentő tényezők figyelembevételével. A párttagsági dijat egy évben egyszer az I. negyedévben a párttaggal egyetértésben állapítsák meg. A tagdíjfizetés fejezze ki a párttal való rendszeres kapcsolatot. A párt tagjai jövedelmükkel arányosan progressziven fizessék a tagdijukat. A párttagok tagdijmegállapifásánál általánosan követelendő elv, hogy a tagdij összege a párttagsággal járó önként vállalt anyagi kötelezettséget jelentsen.

Az MSZMP Központi Bizottság határozata megjelent az 1985. 6.számú titkári Tájékoztatóban és a Pártélet 1985. 12. számában.

A határozat feldolgozása több ütemben történt.

A megjelenés után beszámoló taggyűléseken, bizalmi értekezletek alkalmával ismertettek az alapszervezeti vezetőségek 1985-ben.

A kerületi pártbizottság 1986-ban két tájékoztatót tartott. Január 30-án az első tájékoztató alkalmával az elvi kérdések kerültek napirendre, majd március 14-én már a nyomtatványok birtokában csoportos értekezleteken, irásvetitő segítségével került alapos feldolgozásra az elkövetkezendő időszak feladata.

Az MSZMP Központi Bizottság határozatát - a tagsági dij átlag kereset százalékos bevezetéséről - egyértelműen kedvező hatással fogadták. Elszórtan azonban elhangzott, hogy a csökkenés nagyobb mértékű is lehetett volna. Amit majdnem mindenhol felvetettek a 310 Ft tagdíjalapba történő beszámítás, meg kifogásolása volt. Nehezményezik a tagdij alapba való beállítását már csak azért is, mert az elmúlt időszakban kimondottan erre vonatkozó rendelkezés született ellenkező érvénnyel. Az is megállapitható, hogy míg a kisebb jövedelműek üdvözölték a progresszivitást, azok akiket ez érint túlzónak, aránytalan tehernek vélik. Külön ki-