Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1984-04-05
8 4 A Közös Piac országaiban az acéltermékek piaca évek óta igen nyomott, a kapacitások kihasználtsági foka 60 % alatt maradt, annak ellenére, hogy a tagországok 1983-ban cca 30 millió tonnányi termelő kapacitást szüntettek meg. Ezek jelentős munkáselbocsátásokhoz vezettek, melyek a szociális feszültségek kiéleződését is eredményezték. Az acélipari munkahelyek száma a Közös Piac országaiban az 1974. évi 800 ezerről 1983-ra 480 ezer alá esett. Olaszországban különösen súlyos a helyzet, mivel ott 1983-ban, egyetlen év alatt 25 ezer acélipari munkahelyet számoltak fel. A gazdaságtalan üzemek felszámolása azonban nem vezettek a kivánt eredményekhez, az üzemek többsége változatlanul veszteségesen működik, pl. az angol BSC évi vesztesége cca 500 millió 0. Az USA-ban 1983-ban az acélipari kapacitások kihasználtságé cca 55 %-os volt, míg 1982-ben csupán mintegy 40 %-os. A növekedés a termelés emelkedésén kívül, főként a 25 millió tonna kapacitás csökkentést jelentő üzembezárásoknak tudható be. Az USA acéliparában foglalkoztatottak létszáma az 1981. évi 286 ezerről 242 ezer főre csökkent 1983-ban. Ezen belül az US Steel az USA legnagyobb acélkonszernje 1982. eleje óta 8 ezer munkahelyet szüntetett meg, ennek ellenére 1983. első felében a konszern 230 millió / veszteséget szenvedett el. A japán belföldi felhasználás visszaesett. A kínai exportlehetőségeik bővülése sem tudta megakadályozni, hogy a kapacitások kihasználtsági foka 60 % alá süllyedjen. Ugyancsak jelentősek a japán acélgyártók veszteségei, az öt legnagyobb acélipari vállalat múlt év áprilisától 110 milliárd yen veszteséget könyvelt el. A fejlődő világ 1983-ban tovább növelte acéltermelését, ugyanakkor felhasználásuk nem növekedett, így termelési növekményük exportra került és egyértelműen növelte a feszültséget a nemzetközi piacokon és szerepet játszott az árszint további csökkenésében. Az acéliparban állandósult válság hatására a Közös Piac meghoszszabbította a válságintézkedéseket: az acéltermékekkel kapcsolatos kötelező ellenőrzési rendszerét, a kvóta rendszert kiterjesztették további acéltermékekre, így az acéltermelésük mintegy 80 %-a kötelező ellenőrzés alá esik. Rendkívüli módon megnehezedett az acélipari termékek értékesítése, a túlkínálat növekszik, a fizetőképes felvevő piacok egyre csökkennek. Az olajban gazdag országokban is visszament a fizetőképes kereslet. Számtalan országot sújt az eladósodás ténye, további hitelek felvételének nincs, vagy csekély a lehetősége. A Közel-Kelet-i térségben évek óta folyó háború következtében tulajdonképpen olyan országok, melyekben a korábbi években értékesítésünket részben meghatározó mennyiségeket tudtunk eladni /Szíria, Irak, Libanon/, kiestek a felvevőképes piacok köréből. A helyzet romlása tapasztal-J
